Alaposan megmozgatta a befektetőket a tegnap bejelentett gigafelvásárlás. Mint mi is beszámoltunk róla: nem egészen 69 milliárd dollárt ért meg Redmondnak, hogy házon belül tudja az olyan ikonikus franchise-okat birtokló Activision Blizzard kiadót, mint amilyen a Call of Duty, a Warcraft, vagy éppen a Diablo.

A hírre igen élesen reagáltak a rivális Sony papírjai. A PlayStation konzoljáról (is) ismert japán vállalat részvényei mintegy 13 százalékot zuhantak a tokiói tőzsdén. Ez cégértékelés szempontjából annyit tesz, hogy a cég szinte egyik pillanatról a másikra 20 milliárd dollárral kevesebbet ért a befektetők szemében.

A befektetők nem véletlenül aggódnak, hiszen az utóbbi időben egyértelművé vált, a Microsoft hajlandó minden eszközt és erőforrást bevetni annak érdekében, hogy a világ immár legjövedelmezőbb szórakoztató iparágában övé legyen a domináns pozíció. Mindezt a tegnapi, igencsak termetes ügylet csak nyomatékosította, hiszen Remond alig több mint egy évvel korábban már nyélbe ütött egy másik, szintén nem filléres üzletet. Akkor 7,5 milliárd dollárért vásárolta fel a ZeniMax Mediát, a Bethesda Softworks játékkiadó anyavállalatát. A Bethesda a világ egyik legnagyobb, magánkézben lévő játékfejlesztő- és kiadó cége volt, amelynek nevéhez olyan sikeres franchise-ok fűződnek, mint például a The Elder Scrolls, a Fallout, a Doom, a Wolfenstein, a Quake vagy a Dishonored sorozatok.

Elő a fizetéssel!

Bár a Sony játékkonzolainak egyes generációi eladásokban rendre felültejesítették a Xbox eredményeit, a puszta eladási adatok önmagukban már régen nem elegendők a piaci siker mérésére. A Microsoft esetében ugyanis sokkal fontosabb, hogy minél több előfizetőt toborozzon Game Pass szolgáltatására. Ezzel a havi néhány ezer forintba kerülő előfizetéssel a játékosok egy seregnyi cím közül válogaszthatnak kedvükre, köztük kifejezetten friss alkotásokkal.

A Sony ezzel szemben egyelőre leragadt a PlayStation Plusnál, amely szintén havi előfizetés, ám ebben az esetben a vásárló csak szakaszosan, periódusonként 3-4 (jellemzően régebbi kiadású) játékhoz kap hozzáférést. Igaz, a hírek szerint a japánok idén megreformálják rendszerüket, de könnyen lehet, hogy egy számukra egyre kedvezőtlenebb terepen kell majd megvívni a csatát az új szolgáltatással.

A játékpiaci erőviszonyok átrendeződését jól mutatja, hogy ugyan bevétel szempontjából a Sony továbbra is ezüstérmes a kínai Tencent mögött, a harmadik helyre lépő Microsoftnak az Activision bekebelezésével immár 30 dedikált fejlesztői csapat áll házon belül a rendelkezésére, miközben a japán vállalat csak 17 stúdiót tud munkába állítani.

A fentiektől függetlenül nem csak a Sony részvényei buktak a tegnapi bejelentést követően. A szakértők által egyöntetűen "leokézott" akvizíció ugyanis a befektetők egy részét nem igazán győzhette meg, legalábbis erre utal, hogy Redmond papírja 2,5 százalékot vesztettek értékükből. (Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Sonynál lényegesen nagyobb Microsoft esetében ez az enyhébb esés nagyjából 57 milliárdot radírozott le a cégértékből.)