Gyorsítani kellene a szélessávú hálózati beruházásokat a következő uniós finanszírozási időszakban. A gyorsítás lehetőségeit és a szélessávú kompetencia irodák szerepét is megvitatták az Európai Régiók Bizottsága (CoR) és az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) között létesült szélessávú platform legutóbbi ülésén.

Hosszú az út a digitális Európához

A résztvevők a CoR és a főigazgatóság együttműködését jónak ítélték az egységes digitális piac stratégiájával kapcsolatos kezdeményezések ügyében – ennek nagyon fontos eleme a gigabites társadalom és a formálódó Elektronikus Hírközlési Kódex. Általában is kiemelték a hálózati fejlesztések fontosságát Európában.

Az Európai Bizottság már megfogalmazta, hogy a digitális Európa létrejöttéhez 2025-re milyen feltételek teljesítését várja el a tagállamoktól. A társadalmi-gazdasági hajtóerőnek számító létesítményeknek (iskolák, egyetemek, kutatási szervezetek, közlekedési csomópontok, kórházak, közszolgáltatók vagy a digitális technológiára épülő vállalatok) gigabites másodpercenkénti adatátviteli sebességhez kell hozzáférniük. Az összes európai háztartásnak rendelkeznie kell a másodpercenként legalább 100 megabites kapcsolattal, amit később a Gbit/s tartományba kell majd fejleszteni.

Van azonban olyan cél is, amit 2020-ig kell elérni: az európai háztartásoknak legalább 30 megabites kapcsolatot kell biztosítani – ennek teljesítését Magyarország ez év végére vállalta.

Végül, de nem utolsósorban el kell érni az urbanizált térségek, jelentősebb közutak és vasútvonalak teljes és zavartalan 5G lefedettségét. Emellett 2020-ig legalább egy európai nagyvárosban kereskedelmi forgalomba kell állítani az ötödik generációs vezeték nélküli adatkommunikációt.

A platform ülésén kiderült, hogy a tagországok nagy érdeklődést mutatnak a kompetenciairodák, különösen a 73 régiós iroda iránt. Ezek működését egyelőre nehezíti a regionális szintű adatok hiánya. Az ülésen felmerült problémaként az állami támogatások rendszerének rugalmatlansága, valamint hogy a ritkábban lakott térségekben továbbra is sok a gond az adatátviteli sebességgel és a lefedettséggel.

A kohéziós politika szerepe a beruházások felgyorsításában

A találkozóról készült összefoglaló megemlíti, hogy a jelenlegi költségvetési periódusban az uniós strukturális alapokból 14 milliárd eurót lehet a szélessávú infrastruktúra kiépítésére fordítani. A kohéziós politikának továbbra is kulcsszerepet kell játszania a szélessávú hálózatok építésének a felgyorsításában, és a strukturális alapokból igénybe vehető támogatást össze kell hangolni az Európai Beruházási Bank és más fejlesztési bankok által nyújtott kölcsönökkel.

A szélessávú fejlesztési tervek kidolgozásában a távközlési cégek, az országos, regionális és helyi hatóságok együttműködésére is szükség van. Ugyanakkor élénkíteni kell a versenyt azáltal, hogy az energiaszektorhoz hasonlóan szétválasztják a szolgáltatások nyújtását és a hálózatok üzemeltetését. A javaslatokat március végén, a CoR plenáris ülésén fogadhatják el.

Ha az 5G nemzetközi helyzetét nézzük, az európai fejlesztések felpörgetése igencsak sürgető feladat. Több ázsiai ország és az USA is lényegesen előrébb tart ugyanis. Az ABI Research nemzetközi tanulmánya, amely a telkószektor éllovasait és sereghajtóit rangsorolja, az ázsiai távközlési cégeket hozza ki az innováció egyértelmű éllovasainak, majd az az amerikai vezető távközlési cégek következnek: az AT&T és a Verizon. Az európai szolgáltatók viszont lemaradtak az innovációs versenyben. Még az olyan európai játékosok is, mint a Deutsche Telekom, az Orange, a Telefonica vagy a Vodafone is jó nagy lemaradással követik a China Mobile-t, a japán NTT Docomot, a Softbankot vagy a KDDI-t.

Jön az UnTelco üzleti modell

Az 5G arra is lehetőséget ad a távközlési cégeknek, hogy ne csak a hálózatiinfrastruktúra-szolgáltatásból kelljen megélniük. Ez kialakít egy új üzleti modellt, amelyet az ABI Research UnTelconak nevez. Bár a fogalmat a kutatócég vezette be, ezt már az egyik vezető ausztrál szolgáltató, a Macquarie Telecom is emlegette ún. SD-WAN (Software Defined Wide Area Networking) szolgáltatására. A modell lényege, hogy a telekommunikációs cégek túllépnek a konnektivitásra alapozott, alapvetően B2C üzleti modellen, amely amúgy is stagnál, és egyfajta vertikális B2B szolgáltatóvá válnak.

Ebben a váltásban egyértelműen a távol-keleti szolgáltatók előnye: például a japán NTT Docomo legújabb szabadalmainak az egyötöde már nem a konnektivitáshoz kapcsolódik, és a China Mobile is arra összpontosít, hogy minél több olyan szabadalmat szerezzen, amely segíti az UnTelco modell fejlesztését, a legnagyobb kínai távközlési vállalat szabadalomvásárlásainak 35 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Mindeközben az európai telkó cégeknél ugyanez az arány jó, ha eléri a 10 százalékot.

A piackutató szerint az európai távközlési cégeknek is több erőfeszítést kell tenniük, hogy kellő szakértelemre tegyenek szert ezen a téren, maguknak is innovációs központtá kell válniuk ahelyett, hogy technológiai partnereik szárnyai alatt éldegéljenek.

Meg kell nyerni a felhasználókat

Önmagában azonban az kevés, ha a cégeknek felkészülnek a digitalizációs kihívásokra, mert a siker másik eleme, hogy a fejlesztéseket hogyan tudják elfogadtatni a felhasználói oldallal. A közelmúltban a Bitport is beszámolt egy friss globális kutatásról, amely azt mutatta ki, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem sokra vezet, ha az emberek bizalmatlanok vele szemben.

Azokban az országokban, amelyekben magasabb a technológiai fejlődés elfogadottsága, átlagosan egy százalékkal magasabb volt a gazdasági növekedés az elmúlt öt évben, mint azokban, melyekben alacsony a bizalom. A növekedést segítő, erős IKT szektor önmagában még nem biztosítja, hogy a társadalom pozitívan ítélje meg a digitális gazdaság folyamatait – ehhez az üzleti vezetőknek és a szabályozóknak is olyan környezet kell teremteniük, amely minél szélesebb rétegeket von be a digitális gazdaságba.