Tíz éve a pénzügyi világ nehézsúlyú versenyzői között szinte csak bankokat találtunk. Ma viszont már csak 72 százalékát adják az 500 legértékesebb szolgáltató mezőnyének. És megy ez még lejjebb is.

Az Accenture már egy évvel ezelőtt is azzal kalkulált, hogy a hagyományos bankszektor szereplői nagyjából 280 milliárd dollárnyi bevételről máris lemondhatnak, mert azok az új fizetési szolgáltatók és digitális platformok zsebében landolnak. A tanácsadó 2019-ben úgy látta, a bankok kezében is maradtak eszközök, de ha nem lépnek, ennél is több bevételről lesznek kénytelenek lemondani. Aztán megjelent a koronavírus, és minden korábbi elemzést lehetett a kukába dobni, mivel a digitális fizetési megoldások iránti kereslet az egekbe lőtt. Ezzel pedig csak még nagyobbra nyílt a kapu a fintech cégek előtt.

Gyorsabban terjed, mint a korona

A járvány hatására a lakosság többsége és az őket kiszolgálni igyekvő kereskedők gyorsan sutba dobták a digitális fizetéssel, online megoldásokkal kapcsolatos eddig esetleg meglévő averziókat. Az Economist nemrég megjelent terjedelmes anyagában számos példát említ arra, milyen mértékű volt a szegmens transzformációja.

Latin-Amerika legnagyobb fintech vállalkozása, a brazil Nubank, amelyet alapítója egy szörnyű számlanyitási élmény hátására hozott létre 2013-ban és 2020 elején már 10 milliárd dollárra értékeltek, csak az idén eddig 50 százalékkal tudta növelni az általa kezelt számlák mennyiségét. Az USA-ban a mobilbankos forgalom értéke 85, az online banki szolgáltatásra regisztrálók száma pedig 200 százalékkal növekedett áprilisban, amint a vírus hatása egyre komolyabbá vált.

A készpénzzel kapcsolatos egészségügyi kockázatok szintén jót tettek a pénzügyi rendszer digitalizációjának. A kereskedelmi egységek sorra vezették be a kártyás és érintésmentes fizetési lehetőségeket. A Square-nél például azt tapasztalták, hogy a kizárólag készpénzmentesen működő kereskedelmi partnereik aránya a februári 5 százalékról 23-ra ugrott áprilisra. A hirtelen felfutás azóta konszolidálódott kicsit, de a jelenlegi 14 százalék eléréséhez is több évre lett volna szükség, ha nem jön a Covid.

A digitalizációt a kormányzatok is igyekeztek támogatni különböző intézkedésekkel: globálisan 31 országban, köztük Magyarországon is megemelték az érintésmentes fizetési összeg felső határát. Mindez alaposan megdobta a két nagy kártyaszolgáltató, a Visa és a Mastercard forgalmát. Csak az első negyedévben 40 százalékkal nőtt a cégek által kezelt tranzakciók mennyisége.

Nincs visszaút

Bizonyosak lehetünk benne, hogy a fentebb vázolt történések alapvetően újrarajzolják a pénzügyi szektor "homokozóját". Sokan tavasszal pusztán kényszerből vált online felhasználóvá, mobiltárca-tulajdonossá, ám a felmérések szerint az új ügyfelek többsége elégedett azzal, amit tapasztalt. A Bain globális felmérése például arra jutott, hogy az emberek 95 százaléka a pandémia lecsengése után sem kíván felhagyni a digitális bankolással.

 

Az 500 legnagyobb bank, pénzügyi szolgáltató és fintech vállalkozás értékének változása az elmúlt évtizedben (forrás: The Economist) 

 

Ez ösztönzőleg kell hasson a hagyományos bankszektorra is, hiszen ahogy a cikk elején idézett Accenture anyagból kiderült, a pénzintézeteknek már az elmúlt években is szembe kellett nézni a szektoron kívülről érkező trónkövetelőkkel. Az Economist grafikonjából szépen kirajzolódik, milyen tempóban kezdtek teret veszíteni a "régi gárda" tagjai. A fintechek értéke idén már 11 százalékot tesz ki a legfajsúlyosabb 500 pénzügyi szereplő mezőnyében. Utóbbi vállalkozások és a kártyaszolgáltatók az elmúlt években folyamatosan képesek voltak növelni a cégértéküket, miközben a tradicionális bankoknál ez a mutató leginkább stagnált.

Ennek ellenére a hagyományos pénzintézeteket sem kell még temetni. Egyrészt a pénzpiac természete, az erős szabályozói kontroll miatt ezt a szegmenst nem lehet olyan könnyen letarolni. Másrészt a bankok maguk is felismerték a változás szükségességét, amit csak felerősített a járvány miatt kialakult kényszerhelyzet. A pénzintézetek egy részénél arra is rájöttek, hogy legjobb védekezés a támadás, azaz maguk is indítanak, támogatnak fintech jellegű projekteket, szolgáltatásokat. (Ilyenre példa itthon az OTP Bank, amelynek leányvállalata az OTP Mobil fejleszti és üzemelteti a Simple digitális fizetési megoldást.)

A pénz tehát az asztalon, pontosabban a virtuális térben hever. Már csak az a kérdés, ki tud belőle az elkövetkezőkben a legnagyobbat markolni.

Hirdetés
Piaci hírek

Hatott a felháborodás: nem mér egyéni teljesítményeket a Productivity Score

A Microsoft bejelentette, hogy visszavesz a funkcióból: mostantól csak szervezeti szinten ad összesített adatokat a produktivitásról.
 
Hirdetés
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.

a melléklet támogatója a Servergarden

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.