Azon már túl vagyunk, hogy egy okostelefonra készített játék meghódítsa a mobil platformokat, esetleg ki is nője azokat. A rekordot rekordra halmozó Angry Birds például megmutatta, hogy milyen lehetőségek vannak egy  nem igazán bonyolult mobil alkalmazásban. A finn Rovio játéka lett a legelső mobil app, amely 2009-es megjelenését követő mindössze két és fél év alatt elérte az egymilliárd letöltést, a teljes sorozat pedig tavaly ilyenkor lépte át a hárommilliárdos küszöböt.

A Rovio már az előző pénzügyi évére is 173 millió dolláros forgalmat jelentett, de a videojáték-franchise azóta is folyamatosan fejlődik – legutóbb még önálló mozifilmet is építettek rá a Sony Pictures Entertainment jóvoltából. Ez egészen kiemelkedő teljesítmény a kiadótól, azonban az Angry Birdsből mindezek ellenére sem lett olyan mobilos applikáció, amely nem egyszerűen csak sikeres, hanem egyenesen társadalmi jelenséggé válik, hasonlóan magához az okostelefonhoz.

Legalábbis mostanáig

Az első kommentárok szerint a Nintendo Pokémon Go címen megjelent játéka lehet az a termék, amelynek ez utóbbi területen is jelentős hatása lehet a teljes iparágra. A japán gyártó ingyenes, GPS-alapú, kiterjesztett valóságot alkalmazó mobil szoftvere a befektetőket is komolyan felizgatta: a múlt szerdai amerikai, ausztrál és új-zélandi megjelenés nyomán a társaság részvényinek árfolyama már több mint másfélszeresére emelkedett, praktikusan 9 milliárd dollárral emelve a Nintendo cégértékét.

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) már nem a jövő, hanem a jelen technológiája, éppen csak nem állt még össze egy teljes körű rendszerré. Tulajdonképpen a valóságra vetített digitális elemekről van szó, amikor a telefon kamerájával (vagy akár egy AR szemüveggel) körülnézve a valós látvány mellett virtuális elemek is megjelennek, mondjuk a kamerában látható boltok reklámja vagy az adott irányban levő, de nem látható üzletek hirdetései.

Ez a rendkívül profi és ugyanannyira lehangoló kisfilm bemutatja, miként néz majd ki életünk, ha a kiterjesztett valóság tényleg kiteljesedik. A Pokémon Go alkalmazásban éppenséggel "zsebszörnyeket" kell összeszedni, nevelgetni vagy egymásnak ugrasztani, de a hely alapú megjelenítés már hasonlóképpen működik, mint ahogy azt a hivatkozott videó is bemutatja.

Komoly háttérrel megy

Akit eddig idegesítettek a telefon képernyőjére tapadó, részecskemozgást végző járókelők, annak talán még nem késő, hogy elköltözzön álmai tanyájára, ugyanis az elemzők szerint a Nintendo új játéka világszerte hatással lesz a felhasználói szokásokra – egyrészt a játék rendszerének globális jellege, másrészt a többi kiadó igyekezete miatt, akik árgus szemekkel figyelik a Nintendo új termékét.
 

Már a Pokémon Go fejlesztője, a Niantic Labs sem mozog idegenül a valódi helyszínek és a mobil játékok kombinációjában: a cég Ingress nevű, itthon is ismert appját eddig 14 millióan töltötték le, és 200 országban használják. A játék mögött a Google Maps rendszere dolgozik, amelyhez legelőször három évvel ezelőtt készítettek egy vicces promóciónak szánt AR-es programocskát, utóbb azonban meglátták a lehetőséget a kereskedelmi termék fejlesztésében is – ennek eredménye a mostani kiadás.

Bár maga a játék ingyenes, a játékon belüli vásárlásokra lehetőséget ad, így nem nehéz elképzelni, mekkora kasza indul be a várhatóan sok százmilliós letöltési hullámmal. A Sensor Tower piackutató adatai szerint tegnap, vagyis kevesebb mint egy héttel a megjelenés után már 7,5 millió amerikai felhasználó telepítette az appot, akik csak az Apple iOS alkalmazásáruházán keresztül naponta 1,6 millió dollárt költenek a játékban másfél és 160 dollár között megvásárolható virtuális akármikre.

Látványos első lépés

Még egyszer: napi 1,6 milló dollár csak az Egyesült Államokban, csak az iOS rendszer alól, a jelenlegi (még a globális bevezetés előtti) felhasználói létszámmal. Ez a várakozásokhoz képest is meglepően jó eredmény, amit egész biztos, hogy más kiadók és szoftverfejlesztők is hamarosan megpróbálnak majd lemásolni. Egyelőre a Pokémon-pókháló közepén üldögélő Nintendo mellett szól, hogy a Niantic páratlan tapasztalatokat szerzett az Ingress fejlesztéséből, amit egyelőre nehéz lesz bárkinek is behoznia.

Idővel azonban mindenki megérkezik majd erre a piacra is, ahogy például a Nintendo korábbi nagy dobása, a Wii konzol nyomán megszületett a Microsoft Kinect vagy a PlayStation Move – az elemzők szerint pedig úgy fest, hogy mindezzel a kiterjesztett valóság is visszavonhatatlanul megjelenik a hétköznapjainkban, ráadásul nem csak a mobil játékok szegmensében.