A technológiai szektor, ezen belül pedig a gyorsan fejlődő, innovatív cégek korábban szinte egyet jelentettek a Szilícium-völggyel. Bár a kaliforniai régió még mindig meghatározó szerepet tölt be ezen a területen, a hasonló tech ökoszisztémák már a világ számos pontján virágzásnak indultak, különösen az ázsiai-csendes-óceáni térségben. A Startup Genome friss összeállítása most érdekes számokat mutat be a technológiai szegmens demokratizálódásáról, ahogy a megfelelő infrastruktúra és befektetések nyomán egyre több helyen megerősödnek a startup vállalkozások.

A már említett ázsiai-csendes-óceáni térség annyira feljött az elmúlt években, hogy mára a globális tech ökoszisztéma majdnem harmadát adja – összehasonlítsképpen, a jelenlegi 30 százalékhoz képest 2012-ben még csak 20 százalékon állt, és úgy növelte másfélszeresére a részesedését, hogy közben a versenytársak is folyamatosan fejlődtek. A változások ütemére jellemző, hogy 2013-ban még csak 4 olyan gazdasági régiót azonosítottak, ahol legalább egymilliárd dollárra többre értékelt új cégek (unikornisok) fejllődtek ki, ma viszont már 80 fölött van az ilyen térségek száma.

Ahogy a VentureBeat tegnapi riportjából kiderül, a globális startup-gazdaságot ebben az évben 3 ezer milliárd dollárosra becsülik, ami nagyságrendjében megfelel egy vezető G7-es ország teljesítményének. Ezen belül még mindig magasan vezet a Szilícium-völgy a maga körülbelül 670 milliárdos részesedésével, messze megelőzve mondjuk a 92 milliárdos Londont vagy a 47 milliárdos Tel-Avivot. A teljes piachoz képest azonban már nem nyomasztó az amerikai régió fölénye, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a többiek földrajzilag is mennyire elosztva működnek.

Néhány elpusztul majd, de kétszer annyi születik

A Startup Genome anyagból kiderül, hogy nem csak a világ tíz legnagyobb vállalata közül sorolnak hetet a technológiai szektorba, de az előző évben összességében is majdnem 300 milliárd dollárnyi befektetői tőkét szórtak szét világszerte, vagyis a pálya még mindig tech startupok számára lejt. A húsz legnagyobb ökoszisztéma között egyébként megjelent Szöul és Tokió is, míg Washington, Seattle vagy Amsterdam még tovább erősödött. A legnagyobb visszaesést ezúttal Berlin és az indiai Bengaluru könyvelhett el, bár így is mindkettő bent maradt a top30-ban.

A jelenlegi gazdasági visszaesés persze a leggyorsabban fejlődő területeken is kihívásokat támaszt, ami tovább erősíti az eddig is tapasztalható, rendszer szintű problémákat. A cégalapítók között például még mindig hétből hatan férfiak, és az összes megtermelt érték háromnegyede is a tíz legnagyobb városba koncentrálódik. A járvány nyomán aztán a startupok 60 százalékakényszerült a fizetések csökkentésére vagy elbocsátásokra, összességében 70 százalékuknak kellett költségcsökkentő intézkedéseket tenniük, de tízből négy startup így is csak legfeljebb háromhavi működésre elegendő készpénztartalékkal rendelkezik. Ez utóbbi a Startup Genome szerint könnyen "tömeges kihaláshoz" vezethet a startup-szcénban is.

Természetesen a termékek és szolgáltatások iránti kereslet is viszaesett: a kutatás megállapítja, hogy a startupok 72 százaléka tapasztalt bevételcsökkenést a járvány kezdete óta. A csökkenés átlagos mértéke elég ijesztő, 32 százalékos szinten van, de a vállalkozások 40 százalékánál a 40 százalékos arányt is meghaladja. A technológiai szegmens ugyanakkor kulcsfontosságú lesz az újbóli gazdasági fellendülés szempontjából, különösen, hogy az új munkahelyek nettó létrehozására jellemzően a fiatalabb cégekrészéről lehet számítani. A Startup Genome felhívja rá a figyelmet, hogy a startupok egy része összedőlhet, de legutóbb, a 2008-as pénzpiaci válság során is több mint 50 unikornis született.

Részletek és egy nagy csomó statisztika a Startup Genome oldalán »