A célzott álláshirdetéseket sokszor diszkriminatív módon teszik láthatatlanná a nőknek és az idősebbeknek. De ezért most nem a Facebookot veszik elő.

Újabb fogást találtak a Facebookon, de most mégsem a közösségi oldal üti meg a bokáját. Legalább két éve ismert az, hogy egyes munkáltatók úgy tesznek közzé álláshirdetéseket a Facebookon, hogy azokat ne lássák olyan személyek, akiket eleve ki akarnak zárni a pályázók köréből. Ha szakmai kritériumok alapján teszik, akkor ez nem is probléma. Csakhogy a korlátozások között a nemre és életkorra vonatkozóak is voltak. Nagyon sok álláshirdetést úgy állítottak be a közösségi oldal rendszere segítségével, hogy például nők vagy bizonyos életkor feletti jelöltek ne láthassák.

Munkajogi szakértők már akkor azt mondták, hogy ez a gyakorlat nagy valószínűséggel törvénytelen, amikor az első esetekről először írt az amerikai sajtó. Most azonban már hivatalos szakaszába fordult az ügy. És bár ebben az esetben az illetékes hatóságok nem a Facebookot vették elő, az egész Zuckerbergékre sem vet túl jó fényt.

A munkahelyi hátrányos megkülönböztetést tiltó törvények betartását felügyelő EEOC (Equal Employment Opportunity Commission) több viszgálatot is lefolytatott, miután két esélyegyenlőségért küzdő civil szervezet is panaszt tett az ilyen hirdetési gyakorlatok miatt. Az EEOC végül megalapozottnak vélte a panaszokat, és egy nyári, de csak most nyilvánosságra hozott határozatában legalább hét vállalat esetében megállapította, hogy azok a nem és/vagy az életkor tekintetében diszkriminatív módon használták a Facebook hirdetéscélzási rendszerét.

A kormányszerv határozatával persze a történetnek nincs vége, hiszen többen is pert indítottak az érintett vállalatok ellen, ahol többe között a határozat alapján is dönt majd a bíróság. De talán ennél is fontosabb az, hogy a visszaélések a Facebook fő (az adatok direkt értékesítése melletti) elsődleges bevételi forrásának problémáira világítanak rá.

A fő bevételi forrást veszélyezteti

A kifogásolt álláshirdetések egyébként kivétel nélkül 2018-ban vagy korábban kerültek fel az oldalra. És mint azt a New York-i nonprofit oknyomozó portál, a ProPublica korábban kiderítette, nem is csak az álláshirdetésekkel volt probléma, hanem voltak bőséggel más területen is diszkriminatív reklámok. Leginkább az ingatlanok (pl. lakásbérlés) és a különböző hitelek esetében alkalmaztak diszkriminatívan a célzást a hirdetők. A lakáshirdetéseknél például sokszor megpróbálták kizárni az elérésből az afroamerikaiakat vagy a zsidókat.

 
Statista, USA Digital Ad market 2019
Infogram


Végül a Facebook a tiltakozások hatására idén márciusban bejelentette, hogy átalakítja az állás-, ingatlan- és hitelhirdetéseknél a targetálási lehetőségeket. Várhatóan az év végétől már nem lehet szűrni ezeknek a hirdetéseknek a célközönségét például nemre, életkor és irányítószámra.

Az ilyen hirdetéseket dedikált oldalon lehet felrakni, és nem lehet majd megadni olyan paramétert sem, ami földrajzilag indokolatlanul csökkenti a célcsoportot. Ezenkívül létrehoznak egy olyan oldalt, ahol az összes hirdetést bárki megnézheti függetlenül attól, hogy az illető benne van-e a hirdető által megcélzott csoportban.

A Facebook rugalmassága nem véletlen. A bevételeinek jelentős részét továbbra is Amerikában termeli meg. Az eMarketer szerint az USA-ban a digitális hirdetéi kiadások idén 130 milliárd dollár körül akalulnak, aminek kb. 22 százaléka (kb. 29 milliárd dollár) a Facebookhoz folyik be (lásd a fenti grafikont). Ez közel fele a vállalat éves hirdetési bevételének.

Közösség & HR

Hadat üzent az adatporszívózó MI-fejlesztőknek a Cloudflare

A cég alapból kitiltja ügyfelei oldaláról a minél több internetes információt felszippantani akaró MI-botokat. A tartalomgyártó weboldalak üzemeltetői pedig egy új szolgáltatásnak köszönhetően "belépő díjat" szedhetnek a webet pásztázó robotoktól.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.