Az átláthatóságot célzó, még tavaly novemberben bejelentett intézkedés nem teszi minden MI-generálta videó esetében kötelezővé a felcímkézést.

A hét elején egy blogbejegyzésben számolt be róla a Google tulajdonában lévő YouTube, hogy elkezdi alkalmazni azokat az irányelveket és megoldásokat, amelyekkel szeretné a felhasználók számára világosabbá tenni, hogy mikor látnak algoritmusok által generált tartalmat. A világ egyik legmeghatározóbb videómegosztó hálózata még múlt év novemberében jelentette be ezeket az átláthatóságot célzó törekvéseket, amelyek az elkövetkező napokban, hetekben élesednek majd világszerte. (Mindez általános trendé kezd válni: a Meta például múlt hónapban jelentett be egy hasonló kezdeményezést.)

A YouTube közlése szerint az új felállásban az alkotók számára kötelezővé teszik, hogy jelezzék, ha "a valósághű tartalom - olyan tartalom, amelyet a néző könnyen összetéveszthet egy valós személlyel, hellyel vagy eseménnyel - módosított vagy szintetikus médiával készült, beleértve a generatív mesterséges intelligenciát is".

Kivételes esetek

A fenti, meglehetősen nyakatekert megfogalmazás nem véletlen, ugyanis a vállalat nem kíván egységes szabályozást bevezetni a témában. Ez egyfelől érthető, hiszen ott vannak azok az egyszerűbb módosító, javító megoldások, amelyeket már jóval a ChatGPT és társai berobbanása előtt alkalmaztak a videók készítői. Ide tartoznak például a különböző vizuális filterek, az elmosódást és egyéb módosításokat végző speciális effektek, vagy éppen a színkorrekciós alkalmazások.

Más esetekben viszont véleményes, hogy jó ötlet-e nyitva hagyni a kiskaput az animációs tartalom esetében. A YouTube olvasatában az ilyen tartalom eleve nem lehet valósághű, tehát nem szükséges felcímkézni, ugyanakkor a rajzolt tartalom eredete kapcsán már számos zűrös sztori született a közelmúltban. Arról nem is beszélve, hogy ezzel pont a rajzfilmek klasszikus közönségét, a gyerekeket "hagyja a sötétben" a platform.

Pedig a legkisebb korosztály védelme különösen fontos lenne most, amikor a videómegosztón elkezdett tömkelegével megjelenni a nekik szánt, futószalagon gyártott, kétes minőségű MI-tartalom. A jellemzően egyszerű pénzszerzési céllal kreált anyagokat gyakran készítik olyan stílusban, ami hasonlít az éppen népszerű sorozatokra, és csak nagyon ritkán jelölik meg azokat a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalomként. Így első ránézésre a szülőknek sincs könnyű dolguk, ha ki akarják szúrni az ilyen filmeket a háttérben játszott videók között. Sajnos mindezen a YouTube most bejelentett szabályozása sem fog sokat változtatni.

(Illusztráció: YouTube)

Közösség & HR

Befektetőket riogató zombi unikornisok garázdálkodnak a Szilícium-völgyben

Az unikornis-listákon szereplő cégek egy jelentős része már csak egymilliárd dolláros értékelés alatt tudott tőkét bevonni – már ha tudott.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.