Július 12-étől szigorodtak az Unióban az online közvetítő szolgáltatásokat nyújtókra vonatkozó szabályok. Vasárnaptól élesben kell alkalmazni a tavaly augusztusban elfogadott uniós jogszabályt, amely az ilyen platformokon keresztül értékesítő üzleti ügyfelek kiszolgáltatottságát is csökkenti. (Például a mobiljáték-fejlesztők helyzetének várható javulásáról itt olvasható részletes elemzés.)

De kire is vonatkozik a törvény? Például az olyan kereskedelmi platformot szolgáltató vállalatokra mint az Amazon vagy az Alibaba, de a különböző alkalmazás-áruházakra is (Google Play, App Store), az internetes árösszehasonlító oldalakra (az arukereso.hu vagy a repülőjegyeket kínáló Google Flights járatkereső szolgáltatása) és a közösségi médiaplatformokra, sőt még az online keresőkre is.

Az EU arra hivatkozva vezetett be szigorításokat ezekre a szolgáltatókra, mert úgy véli, a modell egyre elterjedtebb, és ezzel párhuzamosan egyre jobban kiszolgáltatja a vevőket elérni kívánó vállalkozásokat az ilyen platformoknak. Mint a rendelet bevezetője fogalmaz, a piac jó működését akarja biztosítani azzal, hogy "szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói és az online keresőprogramok tekintetében a kereskedelmi weboldal-használók számára biztosított legyen a megfelelő átláthatóság, tisztességesség és a hatékony jogorvoslati lehetőségek".

A vállalkozásoknak közel egy évük volt a felkészülésre. Fontos, hogy csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik, melyek 1. az online közvetítő szolgáltatást az EU-ban letelepedett üzleti felhasználóknak és kereskedelmi weboldal-használóknak nyújtják, és 2. az üzleti felhasználók az online közvetítő szolgáltatások vagy online keresőprogramok segítségével az Unió területén tartózkodó fogyasztóknak kínálnak árukat vagy szolgáltatásokat. Ha például egy magyar vállalkozás Indiában értékesít az Amazon felületén keresztül mobilokat, a magyar kereskedő és az Amazon kontraktusában már nem kell figyelembe a rendelet előírásait.

Ezek a főbb változások

A rendelet ugyan nem rendezi azt a meglehetősen problémás viszonyt, hogy a közvetítő szolgáltatók a platformjukon rendszerint maguk is értékesítenek – például az Amazon harmadik feleknek is kínál e-kereskedelmi platformot, miközben maga is kereskedik –, de legalább megköveteli az átláthatóságot. (Sokan azért érvelnek a techóriások feldarabolása mellett, mert az ilyen összefonódásokat üzletileg összeférhetetlennek gondolják.) A közvetítő szolgáltató maga is használhatja saját platformját, és bizonyos üzleti felhasználókat megkülönböztetett bánásmódban is részesíthet – mondja ki a rendelet –, ám azt előre egyértelműen meg kell mondania, hogy azoknak milyen előnyöket biztosít.

A rendelet nem zárja ki a kizárólagos szerződéseket, de a közvetítő szolgáltatónak minden korlátozást megfelelően meg kell indokolnia, hogy miért csak így hajlandó egy üzleti ügyféllel szerződni.

A közvetítő szolgáltatásoknak volt még egy neuralgikus pontja: a rangsorolás. Annak kemény eurókban mérhető jelentősége van, hogy például az Amazonon egy termékre keresve melyik ajánlat jelenik meg az első oldalon (a Google feje fölött lebeg egy 2,5 milliárd eurós büntetés, mert a kereséseknél előnyben részesítette saját Shopping szolgáltatását).

Az EU ezen a területen azzal vágna rendet, hogy az online közvetítő szolgáltatóknak már a szerződéses feltételeikben is rögzíteniük kell a rangsorolást meghatározó fő paramétereket. De ez vonatkozik a Google-re is, mert minden online keresőprogram-szolgáltatónak nyilvánossá kell tennie azt, hogy milyen kritériumok alapján rangsorolja a találatokat. Ettől persze még adhatják pénzért a jó helyezésű találatokat, csak ki kell írni, hogy akkor lehetsz első, ha fizetsz.

A rendelet emellett pontosabb adatkezelési tájékoztatást követel meg a közvetítő szolgáltatásokat nyújtóktól. Például pontosan rögzíteni kell, hogy az ügyfeleik milyen adatokat kaphatnak meg, azokat hogyan és mire használhatják, és azt is, hogy a közvetítő szolgáltató eladja-e azokat az adatokat harmadik félnek, amelyek az ügyfelei tevékenysége során keletkeztek.

Lehet korlátozni az ügyfeleket

A közvetítő szolgáltatást nyújtó cégeknek továbbra is lesz joguk ahhoz, hogy felfüggesszék ügyfelük szolgáltatását, ha ahhoz jogos érdekük fűződik. Például ha egy kereskedő olyan termékeket kezd árulni egy e-kereskedelmi platformon, ami ellentmond a szolgáltató cég értékeinek, netán törvénybe ütközik, akkor felfüggesztheti az adott ügyfél termékeinek elérhetőségét. Az erről szóló döntést azonban részletes indokolással "tartós adathordozón" kell elküldenie a felfüggesztés előtt 30 nappal az ügyfélnek. Utóbbi pedig ennek ismeretében panasszal élhet, vagy végső esetben bírósághoz fordulhat.

A rendelet érdekes hatással lehet a keresők fejlődésére is, hiszen mind a Google, mind az Amazon, ahogy egyébként a keresőfejlesztők többsége is hétpecsétes titokként őrizte, hogy pontosan milyen algoritmus alapján történik a keresés, és milyen módosításokkal finomhangolják folyamatosan a fejlesztők.