A Facebook tegnap kiadott közleménye szerint a társaság 2016 óta már több mint 13 milliárd dollárt fordított a közösségi hálózat védelmére és biztosítására, beleértve a technológiai fejlesztéseket és a több mint 40 ezer munkavállaló alkalmazását, akik valamilyen módon hozzájárulnak mindehhez. Utóbbit azért is emelik ki, mert öt évvel ezelőtt még csak 10 ezer ilyen alkalmazottjuk volt, vagyis a létszámot tekintve is jelentős fejlődésről számolnak be ezen a területen.

A beszámolóból kiderül, hogy a Facebook biztonsági szakemberei 2017 óta több mint 150 olyan műveletet lepleztek le és hatástalanítottak, amelyek valamilyen tömeges befolyásolási kísérletet folytattak a közösségi platformon, ezzel párhuzamosan pedig megakadályozták, hogy a jövőben bárki a lefüleltakciókhoz hasonló módszereket alkalmazhasson a közösségi oldalakon. Fejlődtek az automatizált biztonsági rendszerek is, proaktív módon eltávolítva a szabálytalan tartalmakat.

Ez utóbbiról szólva a Facebook a mesterséges intelligencia egyre hatékonyabb alkalmazásáról beszél, ami egyebek mellett azt eredményezi, hogy ma már idősarányosan 15-ször több gyűlöletbeszédnek minősített bejegyzést és megosztást törölnek sokszor meég azok megjelenése előtt, mint amire 2017-ben képesek voltak. A technológiájuk 2019 óta arra is képes, hogy ugyanazt a fogalmat különböző nyelveken is értelmezze, ami a gépi tanulás segítségével egymást erősítő hatással van az egyes nyelvek feldolgézására.

Egy másik érdekes terület a dezinformáció, amely azzal is szorosan összefügg, hogy a Facebook miért épp most tette közzé a biztonsági erőfeszítéseit számszerűsítő adatokat. A The Wall Street Journal ugyaniscikksorozatot közölt a közösségi platform kártékony hatásairól és arról, hogy az üzemeltetők kudarcot vallanak az ilyen hatások kiküszöbölésében. A társaság szerint a WSJ anyagait "szándékos félreértések" jellemzik, és "hamis fénybe állítják a Facebook vezetésének és alkalmazottainak indítékait”.

Mindenki félreérti őket

A Facebook ugyan a mostani anyagában is elismeri, hogy korábban nem vette elég komolyan a biztonsági szempontokat a termékfejlesztései folyamatai során, de azt állítja, hogy a hozzáállása időközben alapjaiban változott meg. Ennek kepcsán felhozza, hogy algoritmusai csak az idei első félévben 3 milliárd kamu profil létrehozását akadályozták meg, és több mint 20 millió olyan bejegyzést távolított el, amelyik hamis információkat terjesztett volna a koronavírus-járvánnyal összefüggésben.

A dolog természetesen nem ennyire egyszerű, az kiderül például abból az augusztus végi kavarásból, amelynek során a Facebook kénytelen voltkiadni egy korábban visszavont átláthatósági jelentést. Az eset éppen a pandémia kapcsán mutatta meg, hogy a közösségi platformok nincsenek könnyű helyzetben, amikor szűrniük kell a kártékony hatású hivatkozásokat és megosztásokat, de az is kiderült belőle, hogy a maszatolás sem áll tőlük távol, amikor valamilyen PR-balesetet szeretnének megelőzni.

Ehhez kapcsolódik a vállalat felháborodott részvényeseinek keresete is, akik szerint annak idején a Facebook nagyjából 100 millió dollár befizetésével rendezhette volna a Cambridge Analytica-ügyet az amerikai versenyfelügyeletnél, végül azonban 5 milliárdot fizetett, ami állítólag Mark Zuckerberg és a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg személyes felelősségének elkenését – és pozíciójukból való elmozdításának megakadályozását – szolgálta. A Politico riportja alapján a részvényesek két csoportja a vállalat vezetőinek belső üzenetváltásaira hivatkozva vitte bíróság elé a dolgot, felidézve többek között azt is, hogy a páros a mai napig nem tett eleget a versenyhivatallal 2012-ben kötött megállapodásának sem, és megakadályozta a PwC adatbiztonsági megfelelőségi auditjának szabályos lefolytatását.