Az elmúlt hónapban olyan meghatározó popkulturális szereplőik is határozottan állást foglaltak a generatív mesterséges intelligenciával létrehozott vagy azzal támogatott alkotásokkal szemben, mint amilyen a közel 200 ezer látogatóval megrendezett San Diegó-i Comic-Con, a világszerte több mint 2500 scifi- és fantasy-írót felvonultató Science Fiction and Fantasy Writers of America (SFWA), vagy a Bandcamp zenei streaming platform. Az egymástól független döntések jól mutatják a mesterséges intelligencia iránti ellenállás mélységét a kreatív közösségekben, ami ezekben az esetekben már nem óvatos korlátozásokban, hanem a technológia egyértelmű kitiltásában nyilvánult meg.
Az SFWA decemberben még azt közölte, hogy frissíti a Nebula irodalmi díjak odaítélésére vonatkozó szabályait: a teljes egészében nagy nyelvi modellekkel (LLM-ek) írt anyagok nem részesülhettek volna az elismerésben, de azokra a szerzőkre, akik az alkotási folyamat bármely pontján ilyen eszközöket használtak, csak tájékoztatási kötelezettséget róttak, hogy aztán a szavazók maguk döntsenek az egyes munkákról. A felzúdulást látva azonban az SFWA igazgatótanácsa néhány nappal később bocsánatot kért eredeti megközelítése miatt, és bejelentette, hogy minden olyan mű elveszíti jogosultságát a díjra, amelyhez létrehozásának bármely szakaszában LLM-eket használtak.
Baltával ezt már nem lehet megoldani
Jason Sanford amerikai tudományos-fantasztikus író kommentárja szerint az MI-eszközök a betanításukhoz felhasznált szellemi tulajdon ellopásán túl még csak nem is kreatívak, ellentmondva a történetmesélés lényegének. Ezzel együtt fontosnak nevezte az LLM-ek használatára vonatkozó meghatározásokat, mivel "ezeket a generatív MI-termékeket a nagyvállalatok mindenki torkán lenyomják", és aki manapság keresőmotorokat vagy szoftvereket használ, az jó eséllyel kapcsolatba kerül a mesterséges intelligenciával is – a szövegszerkesztés vagy a kutatás pedig nem lehet olyasmi, amiért rá kell uszítani valakire a többi írót és az olvasók közösségét, vagy ki kell zárni a Nebula-díj pályázói közül.
A Comic-Con esetében nem került sor látványos bocsánatkérésre, de azok után, hogy nagy vita keletkezett az aktuális szabályokból, amelyek csak az MI-vel generált munkák árusítását korlátozták a kiállításon, a szervezők döntöttek az akár részben is mesterséges intelligenciával gyártott anyagok kitiltásáról. Néhány művész azóta megosztotta a Comic-Con igazgatójának e-mailben küldött válaszait is, amelyben arról ír, hogy a korábbi szabályok eddig megtették a magukét, de az MI egyre nagyobb problémát jelent, ezért innentől határozottan nemet kell rá mondani. A beszámolók szerint egyébként nyugodtan feltételezhetjük, hogy az idén más szervezetek is hasonló álláspontra jutnak majd.
Tényleg a közönségnél lesz a döntés?
Ez azt is jelenti, hogy az érintett közösségekben folytatódik a vita az MI alkalmazásáról. A Games Workshop játékgyártó, a közismert Warhammer IP tulajdonosa ugyancsak januárban közölte, hogy kizárja a mesterséges intelligenciát a tervezési folyamataiból, de a társaság vezérigazgatója szerint "nagyon óvatos belső szabályzatot" fogadtak el ezzel kapcsolatban, mivel az MI használatát is "nagyon tág területként" értékelik. A döntés így is figyelemre méltó, tekintve a szintetikus tartalom térnyerését az iparágban. Az ellene fellépő művészek között van mások mellett Kyle Ferrin, a népszerű Root társasjátékok illusztrátora is, aki lopásnak nevezte a szerzői joggal védett munkákra épülő "MI-szemetet" (AI slop).
Ferrin a teljes ágazat leértékelésével vádolja azokat a kiadókat, amelyek ráharapnak az MI-re, a társasjátékos piac azonban azt is jól mutatja, hogy az ellenállás hogyan kerül összeütközésbe a mesterséges intelligencia támogatóival. Az első látványos összecsapásokra több mint két évvel ezelőtt került sor, például amikor kiadók, művészek és játékosok is nyilvánosan ítélték el a Terraforming Mars nevű játékban az MI-re támaszkodó Stronghold Gamest, melynek egy közösségi kampányban így is sikerült 2,2 millió dollárt összegyűjtenie több mint 19 ezer támogatótól. A fő kérdés tehát, hogy az MI kinek mennyire veszélyezteti az ügyfélkörét, és a döntéshozók mennyire ragaszkodnak a költségcsökkenés ígéretéhez.
A Hugging Face alapító vezérigazgatója, Clement Delangue 2024 végén azt jósolta, hogy már 2025-ben sor kerülhet az első jelentős nyilvános tiltakozásokra a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ahogy egyre növekszik a frusztráció a plágium, a művészi szerzői jogok, vagy általában az MI által gerjesztett változások és bizonytalanság miatt. Ebben nem is tévedett nagyot, előrejelzésében pedig még a nagy piaci cégekre nézve is kockázatosnak nevezte ezeket a folyamatokat alapvető technológiáik elértéktelenítése miatt. A lavírozás így más területeken is megindult, bár az emberi kreativitás védelménél nehéz látványosabb frontvonalat elképzelni a mesterséges intelligenciáról szóló vitákban.
Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?
A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér