A Fehér Ház egyik vezető tanácsadója, David Sacks szerint számos bizonyíték van rá, hogy az utóbbi napokban az MI-piacot és a technológiai tőzsdét is felforgató DeepSeek az OpenAI modelljeit használta fel saját technológiájának fejlesztéséhez, emiatt pedig lehetséges, hogy az amerikai vállalat szellemi tulajdonának ellopásával érte el a sikereit. Donald Trump megválasztott elnökként még december elején jelentette be a PayPal-maffia tagjaként ismert kockázatitőke-befektető kinevezését a kormányzat mesterséges intelligenciával és kriptovalutával kapcsolatos politikájának irányítására, ami a közvélekedés szerint olyan, mintha magának Elon Musknak adta volna a pozíciót, Sacks pedig máris nekilátott az USA naggyá tételéhez a kritikus technológiákban.

Az új adminisztráció "kripto- és MI-cárjaként" hivatkozott üzletember a Fox News műsorában nyilatkozva kiemelte azt a desztillációnak nevezett képzési technikát, amelyben egy már működő MI-modell kimeneteit használják fel egy újabb modell fejlesztéséhez. Ennek során a nagyobb és összetettebb "tanármodell" átadja tudásának nagy részét a kisebb "diákmodellnek", utóbbiak pedig le tudják utánozni azokat az érvelési folyamatokat, amelyeket ennek során elsajátítanak. Sacks konkrétumokkal nem állt elő, de elmondta: nem hiszi, hogy az OpenAI nagyon örül ennek a dolognak, és az érintett cégek lépéseket tesznek a desztillációs módszerek megnehezítésére, ami szerinte "határozottan lelassítaná az utánzásra épülő modellek némelyikét".

Arról egyelőre valóban nem sokat tudni, hogy a DeepSeek R1-es modellje pontosan hogyan képes hozni a vezető MI-modellek teljesítményét, miközben sokkal kevesebb számítási kapacitással rendelkezik. Ez utóbbi viszont az MI-technológia legdrágább komponense, így a kínai eredmények ebben az értelemben kisiklathatják a teljes mesterségesintelligencia-ellátási lánc befektetési folyamatait – másrészt arra utalnak, hogy az amerikai szankciók akár segíthették is a kínai MI-fejlesztéseket, ha az ottani szereplőket új és kreatív megoldások kidolgozására kényszerítették. A másik oldalon azonban némi zavarodottság érzékelhető, ahogy próbálnak fogást találni a hét elején kisebb tőzsdei pánikot kiváltó DeepSeek termékein. (Ezek között legújabban már egy olyan nyílt forrású képgenerátor is megjelent, ami bizonyos benchmarkok szerint jobban teljesít az OpenAI DALL-E3 modelljénél.)

Könnyen visszanyalhat az intelligens fagyi

Az OpenAI szolgáltatásai között egyébként szerepel olyan lehetőség, melynek segítségével a kisebb modellekhez saját adatkészletek hozhatók létre az OpenAI API-ának segítségével, ezek során azonban megtiltják a vállalat szolgáltatásának lemásolását vagy rivális modellek építését. Ez azért különösen érdekes, mert az OpenAI ellen jelenleg is folynak már szerzői jogi perek, amiért a társaság maga is a publikus internet felporszívózásával okosította fel saját modelljeit: az előző év végén már a The New York Times is a bírósághoz fordult ebben az ügyben, és a YouTube is finom fenyegetést küldött azzal kapcsolatban, hogy videós anyagainak felhasználása egy MI-modell betanítására a felhasznáslási feltételek egyértelmű megsértése lenne.

Hogy a mutogatás milyen könnyen elsülhet visszafelé, az az utóbbi napokban többszöt is kiderült: a Futourism például az OpenAI egyik munkatársának X-es bejegyzését szúrta ki, amelyben a szoftverfejlesztő azzal élcelődött, hogy az amerikaiak biztosan szívesen adják majd át az adataikat a Kínai Kommunista Pártnak. A kínai DeepSeeket célzó megjegyzés azonban nem talált célba, mert a válaszok között rögtön felhívták rá a figyelmét, hogy a DeepSeek nyílt forrású MI-je helyben, internetkapcsolat nélkül is futtatható, ellentétben az OpenAI modelljeivel. A kínai platformokat övező adatvédelmi aggályok vagy a cenzúrával kapcsolatos fenntartások ettől még indokoltak lehetnek, de megint oda lyukadtunk ki, hogy ezen a téren az OpenAI sem teljesen makulátlan.

A lap emlékeztet rá, hogy a webes adatok kérdés nélküli felhasználásán vagy Sam Altman vezérigazgató véleményes befektetésein túl a Szilícium-völgy egészét meghatározza az a gyakorlat, hogy az ügyfelek adatait adatbrókereknek adják el, akik több ezer hirdetőhöz vagy akár kormányzati szervhez továbbítják a megszerzett információt. A DeepSeek árazása kapcsán már gazdasági hadviselésről beszélnek az amerikai MI veszteségessé tétele érdekében, miközben az OpenAI nem éppen a kínai üzelmek miatt küzd feloldhatatlannak látszó árképzési problémákkal. A cikkben idézett egyik hozzászólás szerint ha az MI-fejlesztők egy kicsit is komolyan gondolnák, hogy az emberiség boldogulásáért dolgoznak, akkor a sinofób vádaskodás helyett tapsolniuk kellene, amikor valaki az eddig szükségesnek tartott számítási teljesítmény tizedével ér el hasonló eredményeket.