A csipgyártó Nvidia 3 billó dollárt is meghaladó értékelésének több mint hatodát veszítette el, de a Google vagy a Microsoft árfolyama is megérezte, miután egy viszonylag ismeretlen kínai startup alkalmazása a frászt hozta az amerikai és európai befektetőkre. A múlt héten elérhetővé tett DeepSeek chatbot, melynek képzése a töredékébe került a vezető piaci szereplők termékeinek, máris a legtöbbet letöltött ingyenes alkalmazás lett az Egyesült Államokban, a költségekhez viszonyított teljesítménye pedig kérdéseket vetett fel az USA vezető szerepével és a tervezett befektetések mértékével kapcsolatban is a mesterséges intelligencia területén.

Az OpenAI, az MGX, az Oracle és a Softbank például közös vállalkozás keretében tervez 500 milliárd dollár értékű beruházást a következő 4 évben az OpenAI megoldásait támogató adatközpontok fejlesztésére, amit Donald Trump "a történelem messze legnagyobb MI-infrastrukturális projektjének" nevezett, vélhetően leszorítva a dobogóról az ókori görög MI-adatközpontokat is. A DeepSeek betanítása ehhez képest 6 millió dollárba került, a felső kategóriás Nvidia csipeket és olcsóbb kínai processzorokat is alkalmazó rendszer pedig nem csak jóval olcsóbban hozza az OpenAI vagy a Meta nagy nyelvi modelljeinek teljesítményét, de jóval olcsóbban is igénybe vehető azoknál.

Mindez a saját megoldásaikat milliárdokért fejlesztgető technológiai vállalatok magas értékelését és a dominanciájukba vetett hitet is megrengette, az Nvidia egyetlen kereskedési nap alatt összehozott, közel 600 milliárd dolláros értékvesztése pedig azzal magyarázható, hogy a csúcstechnológiás MI-csipekre továbbra is szükség lesz ugyan, de a jelek szerint mégsem számolatlan mennyiségben. Kedden aztán némileg helyreállt a globális technológiai részvények árfolyama, az amerikai MI-fejlesztők pedig nekiláttak, hogy ízekre szedjék a DeepSeek által felmutatott eredményeket.

A DeepSeek egy egész trendet képvisel

Az OpenAI vezérigazgatója ár-teljesítmény arányban lenyűgözőnek nevezte a DeepSeek modelljeit, az Nvidia közleménye pedig azt próbálja elmagyarázni, hogy a kínai alkalmazás sikere bebizonyította: még több Nvidia-csipre van szükség. A kötelező(en kínos) körökön túl azonban érdemi kritikát is olvasni a kínai technológiáról: ezek között van, hogy a DeepSeek számos kérdésre, például a teljes fejlesztési költségre nem adott még választ, így a 6 milliós tétel csak a jéghegy csúcsát jelöli. Az elkerülhetetlenül szigorúbb szabályozási környezetben pedig a csúcstechnológiát képviselő csipekhez való hozzáférés továbbra is előnyt jelent az amerikai fejlesztőknek, miközben a DeepSeek termékének skálázhatósága vagy a keresletet kiszolgáló kapacitások problémája is nyitott maradt.

Azt a döntést ugyanakkor a tengerentúlon is sokan üdvözölték, hogy a DeepSeek nyílt forrású modellek bevezetése mellett döntött, amelyeket más cégek vagy magánszemélyek is szabadon használhatnak vagy módosíthatnak. Ez egyrészt rávilágít a nyílt forrású MI-technológia életképességére a költséges és szigorúan ellenőrzött rendszerek alternatívájaként, plusz előtérbe helyezi a kínai kutatók munkáját, akik az amerikai exportkorlátozások nyomán egymás eredményeinek megosztásával és új megközelítésekkel kísérleteznek az alacsonyabb számítási teljesítményt igénylő és ezért sokkal olcsóbb technológiák kidolgozására.

A Reuters által idézett elemzők szerint a dolog az egész iparágat felforgathatja: Kína lemaradása szerintük másfél évről hat hónapra csökkent az Egyesült Államokban kifejlesztett legkorszerűbb MI-modellek mögött, miközben az ottani megoldások potenciálisan kisiklathatják a teljes mesterségesintelligencia-ellátási lánc befektetési folyamatait. Az egyből a ChatGPT versenytársaként fellépő kínai chatbot, illetve a DeepSeek R1 és V3 modelljeinek felbukkanását még az éppen Donald Trump tanácsadójaként serénykedő techbefektető, Marc Andreessen is az MI "Szputnyik-pillanatának" nevezte, utalva az amerikaiak megdöbbenésére, amikor a szovjetek megelőzték őket saját műholdjuk sikeres pályára állításával.

Az eredeti Szputnyik-pillanat persze az űrverseny, benne az Apollo-programhoz és az amerikai holdra szálláshoz vezetett, a mindössze 2023 végén alapított DeepSeek villámkarrierje pedig azt a problémát helyezi előtérbe, hogy az OpenAI és mások egyre hajmeresztőbb befektetéseinek egyelőre nem látszik a megtérülése, miközben az elsősorban Kínát célzó technológiai és kereskedelmi szankciók hatékonysága is véleményes.