Egyre többször kerül elő egy viszonylag új rövidítés: ESG. Az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavakból képzett betűszó egy olyan területet ír le, amely egyre nagyobb tehertételt jelent a vállalatoknak. Egyre szélesebb ugyanis a szervezeteknek az a köre, amelyeknek ESG, vagyis ún. fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

A jelentésnek ki kell térnie arra, hogy a szervezetnek mekkora a környezeti terhelése (environmental). Például mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásával, vagy víz- és talajszennyezéssel jár a tevékenysége, mennyi friss/újrahasznosított/megújuló erőforrást használ fel stb.

A másik fontos elem az emberekkel kapcsolatos kérdések kezelése (social). Ennek két ága van: jelentést kell készíteni az előállított termékeik biztonságáról és minőségéről, valamint a személyügyekkel, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedésekről.

A harmadik elem (governance) a részvényesek jogaival, az igazgatótanács diverzitásával, a vezetőség kompenzációjával foglakozik, egészen pontosan azzal, hogy ezek mennyire vannak összhangban a fenntarthatósági célokkal. Ide tartoznak a versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos kérdések is.

Részenként ismert, egyben még új

A legtöbb vállalat már találkozhatott az ESG egyes elemeivel, sőt akár az összessel is, de az szinte minden szervezet számára új, hogy a szerteágazó problémakör minden területét egyben kell kezelniük. És mivel ez nem olyan egyszerű, egyre nagyobb az igény az ESG-t támogató szoftvermegoldásokra, szolgáltatásokra.

De milyen egy jó ESG-menedzsment szoftver? Mindenekelőtt legyen jól integrálható, mert vállalati rendszerekből kell adatokat gyűjtenie. Ezzel segíti a szervezetet a jelentések elkészítésében, illetve az adatok elemzésével azonosíthatók a javítandó területek (pl. energiamenedzsment, kibocsátás figyelése).

Pozitívum, ha egy szoftver képes automatikus riasztásra, amikor például a vállalat átlép bizonyos hatóságilag vagy a vállalat által a maga számára előírt határértéket (pl. energiafelhasználásban).

Mint látható, ez meglehetősen komplex elvárásrendszer. Nem véletlen, hogy az ESG-jelentések sok vállalatnál még mindig űrlapok kézi kitöltésével, majd összesítésével készülnek – jó esetben online. Emiatt általában pontatlanok, így a rájuk fordított idő lényegében kidobott pénz, és még utálja is mindenki, amikor ezzel kell foglalkoznia.

A szoftver mindent megold?

Pár éve megjelentek olyan ESG-menedzsment szoftverek, melyek azt ígérik: mindent (is) automatizálnak az adatgyűjtéstől a riasztáson át a jelentéskészítésig. Például ha egy vállalat vegyi anyagokkal dolgozik, azokról (tárolt mennyiség, felhasználás stb.) pontos nyilvántartást kell vezetnie. Erre alkalmas lehet az Excel is. De ha van egy jó célszoftver, akkor abban például nemcsak a bevételezett és felhasznált vegyszermennyiség követhető nyomon, hanem mondjuk előhívható az egyes anyagok biztonsági adatlapja, gyűjthetők adatok a felhasználás megfelelőségéről (pl. tűzvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi stb. szempontból), sőt akár a hatóságilag elírt mérések (pl. szenzoradatok) is becsatornázhatók lennének és így tovább.

Ez az elmélet. Ám egy rosszul kiválasztott eszköz sokszor csak ront az amúgy is rossz helyzeten. De mik a kiválasztás tipikus hibái?

Kiforratlan a választott termék. Nem szabad elfelejteni: az ESG-menedzsment a szoftvergyártóknak is új piac, a legtöbb terméknek maximum kétévnyi múltja van, azaz még nem igazán kifinomultak, sok funkciójuk félkész, fejlesztés alatt áll, és még az sem látszik tisztán, milyen irányba fejlődik. Emiatt fontos szempont a kiválasztásnál, hogy maga a szállító milyen, mennyire stabil, mióta foglalkozik a fenntarthatósággal, mekkora, milyen az ügyfélköre stb.

Nem méretezhetők megfelelően az eszközök. Ez is az ESG-menedzsment szoftverek kiforratlanságával függ össze: gyakori, hogy a pilotban remekül teljesítő termék összeomlik, amikor a teljes vállalatra ki akarják terjeszteni. Ez körültekintő beszerzéssel, a referencia telepítések alapos megvizsgálásával elkerülhető.

De van, amikor nem a termékben van a hiba, hanem a szervezet határozta meg rosszul a beszerzéskor a prioritásokat. Nem csak a szoftver funkcióival kell foglalkozni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az ESG területén nagyon nagyok a különbségek az iparágak között: más kihívásokkal szembesül egy online kereskedő és egy vegyipari gyártó vállalat. Ellenőrizni kell, hogy a szóba jövő szoftverek hogyan teljesítenek adott iparágban.

Nem elég rugalmas a szoftver. Nem csak az ESG-menedzsment szoftverek fiatalok. Maga a szabályozás is keresi a helyét, emiatt gyakorta változnak a konkrét előírások, keretfeltételek. Ha a szoftver ezt nem képes lekövetni, akkor a bevezetési projekt kudarca borítékolható, és hamarosan ismét online űrlapok kézi töltögetésével készülnek a pontatlan és valójában semmire sem használható ESG-jelentések.

Előnyben a nagyok – egyelőre

A fentiek következménye, hogy ezen a piacon egyelőre főleg azoknak a nagy szoftvergyártóknak terem babér, melyek termékeikkel mélyen beágyazódtak a vállalati világba, és azokhoz könnyen integrálnak egy ESG-megoldást. Ilyen például az IBM, amely Envizi ESG Suite nével dobott piacra fenntarthatósági menedzsmentszoftvert, a Microsoft Cloud for Sustainability terméke, a Salesforce Net Zero Cloudja vagy az SAP Cloud for Sustainable Enterprise megoldása.

Mivel azonban az ESG nem csak technológiai, hanem sok szempontból jogi kérdés is, a tanácsadói világ is megmozdult. Szoftverrel is megtámogatott szolgáltatás kínál többek között a Wolters Kluwer vagy a magyar piacon is elérhető Denxpert.