Jegyüzérek valószínűleg már a legelső belépőjegy eladása óta léteznek, de az internet és az online vásárlás lehetősége ezt a műfajt is új szintre emelte. Olyannyira, hogy a Distil Networks vonatkozó kutatása szerint a robotokkal operáló jegyüzérek mára az egész szegmens meghatározó tényezőjévé váltak: ennek alapján az Egyesült Államokban bonyolított online jegyfoglalások nem kevesebb mint 40 százalékát automatizált szoftverek végzik, hogy azokat valaki később felárral adhassa tovább – mindez pedig úgy is igaz, hogy már a szabályozást is átalakították éppen annak érdekében, hogy akadályozzák az ilyen tevékenységet.

A Distil Networks úgy találta, hogy a szoftverrobotok 78 százaléka elég szofisztikáltan működik ahhoz, hogy átjusson az esetleges szűrőkön: megfelelő módon emulálják az emberi felhasználók viselkedését, így a kereskedelmi rendszerek nem is képesek hatékonyan filterezni őket. Érdemes persze megjegyezni, hogy a Distil saját maga is árul az ilyen problémák kiküszöbölésére szolgáló megoldást, így a kutatás eredményeit ennek megfelelően kell kezelni. Ugyanakkor  tény, hogy a robotokat sokan és sokféleképpen használják: létezik már "ticketing robotokat" árusító webbolt is, amelynek szolgáltatásait akár vállalati ügyfelek is igénybe veszik, hogy egy-egy eseményre lefoglalják maguknak és ügyfeleiknek a legjobb helyeket.

A botok tehát nem csak egyszerűen jegyekre vadásznak, de a rendelkezésre álló helyeket is képesek differenciálni. Van köztük olyan is, amely megpróbálja átvenni az ellenőrzést a rajongói profilok fölött, szaporodnak a kártyacsalások is, és általában az olyan módszerek, amelyek konkrét anyagi kárt okoznak a fogyasztóknak. A robotok 40 százalékos aránya egyébként hangsúlyozottan csak az átlagot jelenti, mivel a Distil Networks szerint azoknál az eseményeknél, ahol a jegyüzérek biztosak benne, hogy az utolsó darabig el fognak fogyni a jegyek, már 99,96 százalékot is mértek.

A kereskedők sem erőltetik meg magukat

Apró öröm az ürömben, hogy jellemzően észak-amerikai problémáról van szó, mivel az össezs bot 67 százaléka az USA-ban, 18 százaléka pedig Kanadában működik. Mindehhez 2018 végén több mint 100 napon keresztül vizsgáltak 180 jegyárusító szolgáltatást, a szóban forgó domainek alatt 26 milliárd fölötti tranzakció elemzésével. A Distil tanácsokat is ad a kereskedőknek, úgy mint az elavult böngészők kizárását, az erős CAPTCHA védelem alkalmazását, az üzérekre jellemző hosztok blokkolását, az API-k és mobil appok hagyományos weboldalakhoz hasonló védelmét az automatizált próbálkozásokkal szemben, a forgalmi csúcsok és a sikertelen belépések monitorozását és egyebeket.

Mindezek után érdekes kérdés, hogy a jegyértékesítők tesznek-e majd érdemi erőfeszítéseket a robotok visszaszorítására. Ők ugyanis az automatizált vásárlások esetében is a pénzüknél vannak, hiszen az eladott jegy akkor is eladott jegy, ha egy robot veszi meg, és akkor is, ha egy emberi felhasználó. Ami mégis arra ösztönözheti őket, hogy kicsit összeszedjék magukat, az a robotokat alkalmazó jegyüzérek egyre kriminálisabb tevékenysége, illetve ehhez kapcsolódóan a vásárlók növekvő felháborodása, akik egyre gyakrabban maradnak le a jegyekről, mivel az algoritmusok már az első pillanatban kisöprik előlük a készleteket.