Egy kutatócsoport olyan módszert dolgozott ki, amely akár egy újabb eszközként is funkcionálhat a toborzási folyamatban, ugyanakkor komoly etikai kérdéseket is felvet. A három egyesült államokbeli és egy izraeli egyetemi kutató által frissen publikált tanulmány szerint ugyanis olyan algoritmust alkottak, amellyel mindössze egy fotó alapján jó közelítéssel meg lehet állapítani az emberek személyiségjegyeit, utóbbiakból pedig következtetni lehet a potenciálisan befutható karrierútra is.

A projekt keretében közel 100 ezer MBA-képzésen átesett hallgató portréját és személyiségprofilját elemezték, majd összehasonlították ezeket a személyiségvonásokat a végzettek munkaerőpiacon elért teljesítményével és iskolai eredményeivel. A cél az volt, hogy feltérképezzék a személyiség és a siker közötti kapcsolatot, amelynek bizonyos vetületeit sikerült is korreláció formájában kimutatni.

Ezek alapján született meg a Photo Big 5 módszer, amely a Big Five néven ismert klasszikus személyiségmodellre épül. Ez a pszichológiai keretrendszer az emberi jegyeket öt fő faktorcsopotba (nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, készségesség és érzelmi stabilitás) osztja, és az ezekre adott értékek alapján állít fel profilt.

A kutatási projekt ezt az elemzést automatizálta és terjesztette ki a gépi látás és a mesterséges intelligenciára épülő algoritmus segítségével fotókra. Így elméletben mindezt nem lenne akadálya beépíteni a toborzási folyamatba, hiszen a HR-es arzenál így egy könnyen elérhető, automatizálható elemmel bővülne.

Etikai kérdések

Az már évtizedekkel korábban sem volt ritka, hogy bizonyos pozíciók esetében a jelentkezőket személyiségtesztnek vetették alá, ezzel is rásegítve arra, hogy a lehető legmegfelelőbb ember kapja meg az állást. A technológia fejlődésével azonban mindez egy teljesen új szintre lép, ami önkéntelenül felvet bizonyos etikai kérdéseket.

Mindezzel maguk a tanulmány szerzői is tisztában vannak. Nem véletlen, hogy már a bevezetőben leszögezik, hogy módszerük "munkaerő-piaci szűrésben való alkalmazása ... etikai aggályokat vet fel a statisztikai diszkriminációval és az egyéni autonómiával kapcsolatban". Kelly Shue, a kutatócsapat tagjaként ehhez azt tette hozzá, hogy számos "nyugtalanító erkölcsi következménye” van annak, ha a szervezetek MI-modellekkel próbálják a jelentkezők személyiségét meghatározni. Pontosan ilyen megfontolások miatt egyébként maguk a tanulmány szerzői sem érvelnek az általuk kidolgozott módszer bevezetése mellett.

Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy az állásokra pályázók közül sokaknak egyáltalán nincs problémájuk a mesterséges intelligencia használatával. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy egyre elterjedtebb dolog a ChatGPT-vel megíratni, vagy minimum előkészíttetni az önéletrajzokat és kísérőleveleket. Kutatási adatokból pedig úgy tűnik, hogy mindezzel a HR-esek többségének sincs baja.