Összesített pontszámát tekintve Dél-Korea végzett a legújabb Bloomberg innovációs index élén, amely különféle szempontok szerint vizsgálta több mint kétszáz ország gazdaságát. Az évente kiadott tanulmány egyfajta versenyképességi rangsort állít fel a kutatás-fejlesztéshez rendelt források vagy a "high-tech sűrűség" szempontjából, amelynek az élén már évek óta a koreaiak állnak; őket a legfrissebb sorrendben a németek és a svédek követik, megelőzve a tavalyi második Japánt. Magyarországot ezúttal a lista harmincadik helyén találjuk.

A 2016-os, vagyis a 2015-ös év adataira épülő top 50-es lista több mérőszám alapján rangsorolta az országokat: ilyen a K+F költések és a gyártóipari hozzáadott érték a GDP százalékában, a produktivitás, a felsőoktatás különböző szempontok szerint értelmezett hatékonysága, a kutatómunkát végző munkavállalók aránya a lakosságon belül, vagy éppen a benyújtott szabadalmak száma a GDP-hez, a népességhez vagy az összes világszabadalomhoz viszonyítva. A rangsort ezek összessége alapján állítják fel, amitől esetenként nagyban eltérhetnek az egyes részterületen elfoglalt pozíciók.

Sokan irigyelhetik a koreaiak problémáit

Az éllovas Dél-Korea majd' mindegyik mutatójában az elsők között van, a produktivitást tekintve azonban csak a 39. helyen áll. A Bloomberg által megszólaltatott szakértő szerint nagy különbség, hogy amíg az amerikai Szilícium-völgyben a friss ötletek nyomán burjánzik a komoly gazdasági értékkel bíró startup-kultúra, addig a Samsung Electronics mérnökei vagy tudósai nem alapítanak saját vállalkozásokat, hogy kockázatitőke-befektetők segtségével maguk vigyék sikerre a brilliáns ötleteket, hanem egyszerűen a menedzsment elé viszik azokat.

Ugyanilyen érdekes kérdés, hogy az egyes régiók mennyit profitálnak az innovációs rangsorban elfoglalt helyükből, más szóval hol mennyire fizetődik ki az innovatív hozzáállás. Dél-Koreával kapcsolatban például megjegyzik, hogy valódi pezsgés a világraszóló eredmények ellenére sem tapasztalható az ottani K+F területen: a bérezés leginkább az életkortól és a munkaviszony hosszától függ, a nyugdíjszerű juttatások pedig nem igazán "hordozhatók", ezért nagyon alacsony a cégek vagy szektorok közti mobilitás.

A koreaiak helyzete amúgy speciális, hiszen a technológiailag még mindig fejelettebb Japán és a jóval olcsóbb munkaerővel rendelkező Kína között folyamatos nyomás alatt vannak. A Bloomberg részben ezzel magyarázza azt a sietséget, amivel minden áron fenn akarják tartani az innovációs indexben is jelzett teljesítényüket. Mi is néhány napja számolzunk be róla, hogy a dél-koreai kormány óriási, 66 milliárd dolláros fejlesztést jelentett be a koreai Szilícium-völgynek is nevezett PVT ipari komplexumban, amely éppen az országban tevékenykedő startupok létrehozását és fejlesztését célozza.

A pannon puma a felsőház alján ólálkodik

A világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok az idei lista nyolcadik helyén tanyázik, míg a második legnagyobb gazdasági hatalom, Kína a huszonegyedik. Ez utóbbi nem meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy a rohamléptekkel fejlődő ország technológiáinak jó része még mindig másolt technológia, nem saját innováció – és ugyanez igaz a fejlődő országok nagy részére is, amelyek egyelőre nem a high-tech, hanem az olcsó munkaerő révén érnek el sikereket.

Magyarország 2014-ben – vagyis a 2013-as esztendőt tekintve – a huszonhatodik, tavaly a harminckettedik helyen zárt, legújabban pedig a harmincadik helyre került a globális top 50-es rangsorban. A legjobb mutatónk a feldolgozóipari hozzáadott érték GDP- és lakosságarányos értéke, amelynek alapján a tizedik helyen állunk, a produktivitás és a felsőoktatás hatékonysának tekintetében viszont a top 50 sereghajtói közé tartozunk.

_{forrás: bloomberg.com}

Az innovációs index továbbra is globális észak-déli megosztotságot jelez: a top 50-ben a negyvenhatodik Tunézia és a negyvennyolcadik Marokkó képviseli Afrikát, míg az egyetlen latin-amerikai szereplő a negyvenkilencedik helyre sorolt Argentína. Az első tízben ezzel szemben hat európai és három ázsiai ország található, de az Európai Unió huszonnyolc tagországa közül huszonhat idén is benne van a legjobb ötvenben.

Románia és Ciprus kimaradását viszont az indokolhatja, hogy a top 50-be nem kerülhetett be olyan állam, amely a hét legfontosabb osztályzási kategóriából legalább hatban nem szolgáltatott adatokat a 2015-ös évre vonatkozóan. A Bloomberg így a saját metodológiája szerint összesen nyolcvannégy országot tudott értékelni, ami talán egy fokkal kedvezőbb színben tűnteti fel Magyarország harmincadik helyét.

Más kérdés, hogy a listán szereplő másik huszonöt EU-s ország közül csak tizet utasítottunk magunk mögé, köztük a cseheket vagy a litvánokat célfotóval; Lengyelország vagy Szlovénia viszont olyan biztosan vezet előttünk, ami rövid távon nem tűnik könnyen ledolgozható hátránynak.