A dél-koreai kormány óriási fejlesztést jelentett be a koreai Szilícium-völgynek is nevezett ipari komplexumban, de a befektetők enélkül is egyre több üzletet látnak Ázsiában.

A dél-koreai tudományos, infokommunikációs és jövőtervező minisztérium (ott ilyen is van) még ebben az évben 80 ezer milliárd wont fordít az országban tevékenykedő startupok létrehozására és fejlesztésére. Az összességében 66 milliárd dollárnak megfelelő támogatás a Szöultól nem messze fekvő Pangyo környékére fókuszál, ahol már jelenleg is közel félmillió négyzetméteres területen működik a PVT (Pangyo Techno Valley) néven ismert ipari komplexum, jellemzően információtechnológai, biotechnológiai, kulturális technológiai vagy fúziós technológai területeken fejlesztő cégekkel.

Külföldiekre is ugyanúgy számítanak

A koreai Szilícium-völgynek is nevezett PVT-ben a minisztérium és az érintett kormányügynökségek bejelentése szerint 8 ezer milliárd won közvetlen befektetést terveznek, 49 ezer milliárddal a vállalkozásokat hitelezik, további 23 ezer milliárd won pedig állami garanciavállalás formájában jelenik meg a programban. A terv abba a kreatív gazdasági és innovációs programba illeszkedik, amely a helyi ipari konglomerátumok – például a Samsung vagy az LG – támogatásával működtet inkubátorokat a startup vállalkozások számára.

A dél-koreai kormányzat elképzelései szerint az újabb források egyfajta startup-hálózat kialakulását segítik, amely a PVT keretein túl is hozzájárul majd a vállalkozások terjeszkedéséhez. Fontos, hogy a minisztérium külföldieket, illetve külföldi cégeket is meghívott a programba, akiknek ugyanazt a pénzügyi és adminisztációs támogatást ígéri, mint a hazai társaságoknak.

A befogadás egyetlen hangsúlyos feltétele, hogy a külföldi startupoknak az IT, a robotika, az egészségügyi és biotechnológia, az okos járművek, az energetika vagy az új anyagok kutatásának területén kell dolgozniuk.

Már nem Kalifornia a világ közepe

Az amerikai Szilícium-völgy egyre komolyabb ázsiai versenytársakat kap, hiszen Dél-Korea mellett Kína is globális vezető szerepre pályázik a technológiai innovációban. Múlt pénteken éppen az Uber alapítója, Travis Kalanick beszélt róla Pekingben, hogy öt éven belül már több fejlesztés, több találmány és technológiai befektetés születik majd a kínai főváros környékén, mint a Szilícium-völgyben.

Ezzel a helyi vállalatok közül is egyre többen válnak globális iparági szereplővé, így Kalanick megfogalmazása szerint az amerikaiaknak nagyon össze kell szedniük magukat, hogy versenyben maradjanak. Úgy tűnik, hogy ezt a befektetők is egyre inkább így gondolják: a tavalyi harmadik negyedévben Kínában és Indiában (a befektetések volumenét tekintve a két legnagyobb ázsiai piacon) összesen 16,9 milliárd dollárt invesztáltak, szemben az észak-merikai 17,5 milliárd dollárral.

A már csak névleges különbséget az helyezi kontextusba, hogy az ázsiai befektetések értéke éves összehasonlításban a háromszorosára nőtt ezeken a területeken. Kínában a kockázatitőke-befektetők egyébként 1016 üzletet zártak le 2015 harmadik negyedévében, ami a Bloomberg adatai alapján önmagában is több volt, mint amennyit a teljes 2014-es esztendőben ütöttek nyélbe.

Közösség & HR

Mikrovállalkozót csinált chatbotjából az Anthropic

A házon belül lefolytatott kísérleti projekt során az algoritmus stabilan szállította a furcsábbnál furcsább megoldásokat. A cég igyekszik az itt leszűrt tapasztalatokat a modellek fejlesztésénél kamatoztatni.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.