A bankok ma már rendszeresen figyelmeztetik ügyfeleiket az online csalások veszélyeire, de az MNB szerint tavaly így is átlagosan napi 75 millió forintot lophattak el csalók a gyanútlan ügyfelektől. A visszaélések elszaporodása miatt a Magyar Nemzeti Bank tavaly ajánlást is kiadott (PDF) a pénzforgalmi intézményeknek.

"A visszaélések kapcsán két fő irány figyelhető meg. Egyrészt a korábbi, személyes találkozáson alapuló visszaélések elektronikus útra terelése, ahol már nem merül fel a közvetlen találkozás kockázata. Másrészt pedig a modern technológiák kiaknázása, amely számos új lehetőséget kínál azok számára, akik visszaéléseket kívánnak elkövetni" – fogalmaz az ajánlás bevezetője. Példaként a személyes hitelesítési és érzékeny fizetési adatok megszerzését, majd ezek alapján fizetési megbízások jogosulatlan kezdeményezését, a megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapuló visszaéléseket, valamint fizetési kártyához, mobilbankhoz vagy internetbankhoz történő közvetlen hozzáférésen alapuló visszaéléseket említi.

Fortélyos félelem...

De mit kezd a helyzettel az online fizető, bankoló ügyfél? Az OTP Mobil a tavasszal készített egy a felnőtt (18 évnél idősebb) magyar lakosságra életkor, iskolai végzettség és településtípus szempontjából reprezentatív kutatást, ami összességében meglepően pozitív képet rajzol a biztonságtudatottságról. Legtöbbünk érzi a veszélyt (92 százalék), és tart tőle, hogy áldozattá válik. Azoknak a jelentős többsége pedig, akik vállalják az online tér veszélyeit, védekezik is valamilyen módon (94 százalék). A leggyakrabban használt védekezési technikák a kétfaktoros azonosítás (44 százalék) és a rendszeres jelszócsere (15 százalék).
 

A minta 15 százaléka egyébként az igazi "betonvédelmet" alkalmazza: inkább kerüli az online fizetést. Minden tizedik megkérdezett (11 százalék) úgy véli, nem érdemes különösebben védekezni az adathalászattal szemben, mert ha el akarják lopni az adatait, azt úgyis meg tudják tenni.

A minta 45 százalékában egyébként akkor merül fel az adathalászat gondolata, ha fizetési adatok megadását kérik tőlük. A második leggyanúsabbnak ítélt tartalom, ha letiltott bankkártyáról tájékoztatják az embereket egy linket is tartalmazó levélben, amelyre kattintva fizetési adatokat kérnek (37 százalék). 6 százalék pedig azt kezeli fenntartásokkal, ha jelszóváltoztatást kérő levelet küldenek neki kattintható hivatkozással.