Számokkal is bizonyította a Dell 2020-as Digital Transformation Indexe, hogy a globális koronavírus-járvány miatt óriásit léptek előre a digitalizáció terén a vállalatok. (A kutatást kétévente végzik el, az idei a harmadik kiadása.) Mint Rakoncza Zsolt, a Dell Magyarország vezetője mondta a kutatást bemutató sajtótájékoztatón, mintegy öt évvel van előbbre a világ annál, mint amire korábban számítottak a kutatók: amit a technológiák alkalmazásában korábban 2030-ra vártak, már 2025-re valósággá válhat. Ennek legfőbb oka, hogy a megnövekedett digitalizációs kényszer miatt a vállalatok kockázatvállalási hajlandósága is nagyobb, bár ez utóbbinak azért vannak erős korlátai (lásd lentebb).

Üzleti modellváltás és digitalizáció

A kutatás szerint idén a válaszadó szervezetek 79 százaléka átdolgozta üzleti modelljét, és lényegében ugyanennyien (80 százalék) gyorsították fel digitális átalakulásukat. Ez a digitális vezetők közé sorolható vállalatok arányát is emelte ugyan 1 százalékponttal (5-ről 6 százalékra), de az igazán látványos előrelépés a digitális befogadók körében volt tapasztalható: ezeknek a szervezeteknek az aránya két év alatt 23-ról 39 százalékra bővült a megkérdezettek körében.

A válaszadók 12 százaléka minden digitális átalakításhoz kapcsolódó programját felgyorsította idén, további harmaduk (29 százalék) pedig a többségét. 39 százalékuk azonban erősebben priorizált, csupán a legszükségesebbnek vált területeken erősítette a digitalizáció fokát. Tanulságos az a lista, hogy mely területeken hajtottak végre sikeres digitalizációs projekteket: legtöbben a kiberbiztonságot (48 százalék) és az otthoni munkavégzést (44 százalék) érintő digitalizációs projektekre koncentráltak (lásd a 2. grafikont).

Egységes és óvatos a digitális menetrend

Meglehetősen egységes kép alakult ki arról, hogy milyen digitális menetrendet alakítottak ki a szervezetek. Első lépésként a legtöbb vállalat olyan alaptechnológiákra összpontosít mint a kiberbiztonság, az adatkezelés vagy a multi-cloud támogatása. Az olyan feltörekvő technológiákkal mint az edge computing vagy a mesterséges intelligencia csak később terveznek foglalkozni.

Ez azonban nem jelent feltétlenül további intenzív beruházásokat, az év eseményei ugyanis megfontoltabbá is tették a vállalatokat. A felmérés szerint általánosan jellemző, hogy visszavesznek a rövid távú (1-3 éves) beruházásaikból. Az, hogy a költekezést visszafogják, érthető, hiszen harmadukban (32 százalék) ott a félelem, hogy nem élik túl az elkövetkező néhány évet. További 60 százalékuk pedig úgy látja, hogy csak komoly véráldozatokkal (pl. elbocsátások) tud visszatérni a nyereségességi pályára. A forráshiány az egyik legfontosabb – és a válaszadók által is látott – akadálya a digitális fejlődésnek. De ezt a tanulmány szerzői részben arra vezetik vissza, hogy az informatikai funkciókat a szervezetek költségközpontként kezelik, és nem az innováció stratégiai hajtóerejének. Ez azért is meglepő, mert ugyanakkor a válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy például idén a járvány nyomán keletkező problémákat csak agilisabb és skálázhatóbb informatikai infrastruktúrával lehet kezelni.

Ami a jövőt illeti, a kutatás alapján három kulcsterülete lesz a digitális fejlődésnek. Az Everything as a Service, azaz hogy mindent (is) szolgáltatásként fognak igénybe venni a szervezetek az alapinfrastruktúrától a menedzsment eszközökön át a mesterséges intelligenciáig. Általános lesz a multi-cloud megközelítés, mert ez teszi lehetővé, hogy a különböző felhőmegoldásokból a számukra legnagyobb előnyt jelentő szolgáltatásokat alkalmazzák (ezzel párhuzamosan felértékelődik az egységes felügyelet). A harmadik terület az ún. adat-ökoszisztéma, azaz az a vállalat lesz előnyösebb helyzetben, amely jobb-értékesebb információt lesz képes kinyerni az exponenciális tempóban gyűlő adataiból.