A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára korábbi Black Friday-akciók tisztességtelen reklámozásával kapcsolatban. Ahogy a hivatal közleményéből kiderül, a kimagasló bírság elrettentő jelleggel lett kiróva, amivel a Magyarországon is népszerűvé vált akciós időszakok során tapasztalt megtévesztő reklámokat igyekeznek kigyomlálni.

Akár bírság is lehet belőle

A versenyhatóság egy beérkezett panasz alapján az Alza 2018. január és 2019. február közötti, összesen hat alkalommal meghirdetett Black Friday-akciójának reklámkampányait vizsgálta. A webáruház az akciós időszakokra nagymértékű, "akár 80%-os" kedvezményeket ígért a fogyasztóknak a televízióban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben és online módon megjelentetett reklámjaiban.

A vizsgálata megállapította, hogy a hirdetésekben megjelölt 80% vagy azt meghaladó kedvezmény kizárólag olyan termékekre vonatkozott, amelyek nem a reklámkampányban képszerűen bemutatott vagy ahhoz hasonló árucikkek voltak. A reklámokban leginkább elektronikai és háztartási gépek jelentek meg, míg kiemelkedő kedvezménnyel főleg néhány ruházati és játékcikk, valamint karórák és telefontokok voltak csak megvásárolhatóak.

További probléma, hogy a kampányok során ténylegesen 10-20 termék (az akciós termékek jellemzően jóval kevesebb, mint 1 százaléka) volt elérhető legalább 80 százalékos kedvezménnyel. A GVH kialakult gyakorlata szerint az akciós termékek legalább 10 százalékára kell vonatkoznia a megjelenített kedvezménynek. Az Alza kedvező kínálata így messze az elvárt érték alatt maradt, ami különösen aránytalan ahhoz képest, hogy a vállalkozás honlapján több mint 80 ezer termék érhető el.

A GVH a megtévesztő reklámokért 862 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melyet a reklámkampányokból elért bevételre alapozott. Az indoklás szerint a bírság meghatározásakor súlyosító körülmény volt, hogy az árkedvezmények feltüntetésével kapcsolatosan egyértelműek az elvárások a joggyakorlatban. Ennek ellenére a vállalkozás az eljárás megindítása után is tovább használta az „akár 80%-os” szlogent. A hatóság további 30 millió forintnyi eljárási bírságot is kiszabott a vállalkozásra és cseh anyacégére, amiért a hatósági eljárás során a kérdéses kampányok költségadatait hiányosan, ellentmondóan adták meg.

A bírság mellett a cég vállalta, hogy vállalati megfelelési programot vezet be a jövőbeni jogsértések megelőzésére, és igazolja azt a versenyhivatal felé.

Emelték a tétet

Az ügy kapcsán mindenképpen érdemes felidézni egy 2017-es döntést is. Akkor az Extreme Digital hirdetési kampányáról állapította meg a hatóság gyakorlatilag szinte ugyanazt, mint most az Alza akcióinál. Bár az eltelt idő mellett az ügyek részleteiben rejlő eltérések (például piacméret, jogsértések száma, együttműködési készség stb.) miatt sem feltétlenül lehet egyenlőség jelet rakni a két történet köze, ugyanakkor a három évvel ezelőtt kiszabott 20 millió forintos bírság így is meglehetősen furcsán mutat a mostani, közel 900 milliós tétel mellett. Úgy tűnik, a GVH tényleg nem a levegőbe beszél, amikor elrettentő mértékű büntetést emleget.

Az Alza nem a legjobbkor próbálta meghajlítani a jogszabályi kereteket, de könnyen lehet, hogy nem ez lesz az egyetlen, vagy akár legsúlyosabb ügye a GVH-val. A hivatal a koronajárvány első hullámának kellős közepén adott 2,5 milliárdos bírságot a Booking.com-nak fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért. A cég többek között "agresszív értékesítési módszerek" alkalmazása miatt kapta a történelmi léptékű büntetést. Pontosan ezzel kapcsolatban indult idén egy másik eljárás az Alzával szemben, amelynek kimenetele ugyancsak megterhelheti majd az üzemeltető pénztárcáját.