A földről irányítható, vagy akár önállóan is repülő apró szerkezetek megsokasodása az égen nehéz helyzetbe hozta a szabályozókat. A biztonsági kérdések megoldása alapból nem könnyű feladat, ugyanakkor mindezt úgy kéne végrehajtani, hogy a drónokkal együtt járó gazdasági előnyökről ne kelljen lemondani. Ausztrália legnagyobb telekommunikációs cégének technológiai igazgatója úgy gondolja, kézenfekvő a mindenkinek megfelelő megoldás.

Repülő mobilok

A Telstra CTO-ja a cég most zajló konferenciáján fejtette ki elképzelését, miszerint a drónok reptetésének felügyeletét simán meg lehetne oldani, ha mindegyiket egy repülő telefonként kezelnénk. Håkan Eriksson minden eszközbe rakna egy SIM-kártyát, amivel megteremtődne a kapcsolat a gép és egy központi adatbázis között. Ebben a rendszerben, ha egy drón fel akar szállni, akkor a nagy repülőkhöz hasonlóan engedélyt kérne a központtól, amely ellenőrizve a szükséges információkat, zöld utat biztosíthatna, vagy épp ellenkezőleg, megtagadhatná a repülést.

A központi adatbázisba a létező összes szabályozást, esetleges, időszakos és egyedi specifikációt be lehetne táplálni, ami így mindig pontos és megbízható feltételeket biztosítana a drónok kezeléséhez. Könnyedén megoldható lenne például, hogy egy adott területen maximálisan hány gép mozoghat, a repülés magassága, a napszakok szerinti korlátozások és természetesen bizonyos helyek, vagy éppen személyek körüli terület teljes tiltása is.

Bár Ausztráliában tavaly szeptemberben lazítottak a szabályozáson, és azóta vizsga, regisztráció vagy biztosítás nélkül röptethetők a legfeljebb 2 kilogrammos tömegű röppentyűk, a technológiai igazgató terve képes lehet megoldani a személyekhez köthető engedélyek rögzítését és nyomon követését is. Sőt, elméletileg a látótávolságon belül maradás korlátozását is fel lehetne számolni, hiszen a 4G-s hálózaton kommunikáló drónok amúgy sem tévedhetnek rossz helyre a folyamatos felügyelet miatt.

Természetesen Eriksson úr elképzelése nem mentes az önös, pontosabban üzleti érdektől. Igaz, ezt ő maga sem titkolta, hiszen szerinte egy ilyen feladatra nincs is megfelelőbb üzemeltető, mint maga a Telstra - legalábbis minimum Ausztráliában. Néhány technológiai részlet kidolgozása, mint például a megfelelő sávszélesség biztosítása a kommunikációhoz még megoldásra vár, de a technológiai igazgató több mint bizakodó a tervével kapcsolatban.

Élharcosok

Talán nem véletlen, hogy pont a déli kontinensen igyekeznek a fenti problémára minél előbb megoldást találni. Ausztráliában például a mezőgazdasági termeléstől kezdve a bányászati munkák előkészítésén át a cápafigyelésig már számtalan területen igyekeznek kihasználni a drónokban meglévő potenciált. Viszont minél több helyen és feladatra alkalmazzák a gépeket, annál nagyobb fejfájást okoznak, és ez természetesen nem kizárólag Ausztráliát érintő kérdés. 

Az elmúlt években számos példa volt arra, amikor nem megfelelő helyen történő röptetésük politikai, sőt nemzetbiztonsági problémákat okozott. Sokan kezdtek ezért védelmet, drónelhárítást biztosító fejlesztésekbe. A Boeingnél lézeres elfogó rendszert készítettek, amellyel például katonai létesítményeket, reptereket, börtönöket és egyéb, kiemelt biztonsági szintű létesítményeket lehet megvédeni ezzel a meglehetősen drasztikus módszerrel. Ennél finomabb megoldáson dolgozik egy startup, amely hardveres és szoftveres eszközök kombinálásával olyan no-go zónákat tudna felállítani akár ideiglenes jelleggel is, amelynek területére nem lennének képesek berepülni a kellemetlenkedő szerkezetek.