Az ausztrál Queensland állam kormányzata változásokat fogadott el a mezőgazdasági vegyszerek használatáról szóló, 1966 óta érvényben lévő törvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek vonatkozásában. A módosított szabályozás mostantól lehetővé teszi az "innovatív légi permetező technológiák" – vagyis a mezőgazdasági drónok ilyen célú – alkalmazását. Az indoklás szerint a törvényalkotók elkötelezettek abban a kérdésben, hogy a maguk részéről is biztosítsák a termelőknek mindazokat az előnyöket, amelyeket a technológia fejlődése nyújthat nekik, és ami ebben az esetben a korábbiaknál gazdaságosabb növényvédelmi eljárásokat jelent.

A drónokra épülő megoldások különösen azokban a régiókban lesznek érdekesek, amelyek nehezen megközelíthetők, vagy önmagukban is nehezen járható terepnek számítanak. Itt nem mindig használhatók a konvencionális mezőgazdasági gépek – ide értve a repülőgépeket is –, a pilóta nélküli repülőkről való permetezés viszont biztonságos és hatékony módszer lehet.

Az UAV rövidítéssel is jelölt repülő szerkezeteket természetesen a termelők és a szerződéses szállítók is csak a megfelelő feltételek teljesülése mellett használhatják, vagyis nem arról van szó, hogy mindenki össze-vissza szórhatja a vegyszereket a karácsonyra kapott távirányításos drónjával. A vegyszerek alkalmazásának szabályai változatlanok, és a permetezést is csak olyan operátorok végezhetik, akik rendelkeznek a helyi légügyi hivatal megfelelő minősítéseivel, illetve a szükséges kémiai ismeretekkel.

A queenslandi egyetemen már olyan drónt is készítettek, amely képes hasznos rovarokat terjeszteni a megfelelő területeken, ezzel ugyancsak időt és pénzt spórolva a farmereknek. Az egyelőre Bug Drone névre hallgató géppel (fenti képünkön) még lesz némi munka, elsősorban a vezérlés és a rovarok "adagolása" tekintetében, az igazi lehetőségeket azonban a fejlesztők szerint azok a képességek jelentik majd, amelyek révén a szerkezet képes lesz monitrozni is a növényeket, különös tekintettel a rovarok szétszórása után tapasztalható változásokra.

Queenslandben jó drónnak lenni

A queenslandi kormányzat még júliusban egymillió ausztrál dollárt dobott be a közösbe abban a drónok alkalmazását vizsgáló projektben, amely a cseppfolyós földgázzal, a mezőgazdasággal, a bányászattal vagy a telekommunikációval kapcsolatban keresi a felhasználási lehetőségeket, és a mentési vagy környezetvédelmi feladatok támogatásában is megpróbálja meghatározni a drónok szerepét.

Az állam emellett egy közös kezdeményezésbe is beszállt, amelyben a Boeinggel és annak egyik leányvállalatával, a Shell helyi gázkitermelő egységével, valamint a Telstra mobilszolgáltatóval együtt aknázná ki a drónoknak azt a képességét, hogy a távoli megfigyelésben, az infrastrukturális eszközök vizsgálatában és a döntéstámogatáshoz szükséges adatok közvetítésében. A hozzájárulást mindkét esetben abból az Advance Queensland nevű alapból fizetik, amely az idén 405 millió dollárból, jövőre pedig további 225 millióval megnövelt büdzséből gazdálkodik.

A hírekben idén tavasszal a queenslandi rendőrség is szerepelt a dróntechnológiák alkalmazása kapcsán: ők a Közel-Keleten használt "second hand" katonai drónok beszerzését tervezik, amelyek óránként 30 dolláros költséggel üzemeltethetők, és némelyik akár napokig is képes a levegőben maradni. Egy idén áprilisban elfogadott és szeptembertől érvényes rendelet egyébként már a "nagyon kis méterű, távolról irányított légi járművek" kereskedelmi célú üzemeltetését is nagyban megkönnyítette, egyben eltörölve a "drón" és az "UAV" meghatározásokat, átvéve a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet terminológiáját.

Robotpulit is fejlesztenek odalent

A szomszédban, Új-Dél-Walesben a Sydney Egyetemegy olyan robot prototípusát készítette el, amely ugynacsak az ország távoli vidékein működő gazdaságoknak nyújthat segítséget. A SwagBot nevű robotot a fejlesztők még tesztelik, de állítólag már az első tapasztalatok is meglepően jók: a szerkezet megbirkózik a nehéz tereppel, és a feladatait is megfelelően látja el.

A szóban forgó feladdatok között szerepel figyelemmel kísérje az állatok kiterelése és a potenciálisan veszélyes területektől való távol tartása, illetve a jószág állapotának folyamatos vizsgálata és annak felmérése, hogy aktuálisan melyik terület biztosítja a legjobb körülményeket a legeltetéshez. Mindez nem igényel humán interakciót, akezelőknek csupán a SwagBotra vonatkozó direktívákat kell beállítaniuk, mielőtt útjára engedik a robotot.