Zanzibáron tesztelik a kínai DJI drónjaira és egy új vegyületre épülő megoldást, ami az eddigieknél sokkal olcsóbb és hatékonyabb módszernek ígérkezik a maláriás gócok azonosítására és felszámolására.

Az Afrika keleti partjainál fekvő, Tanzániához tartozó Zanzibár szigetén a szennyezett vízzel és ételekkel terjedő betegségek mellett komoly problémát jelentenek a maláriás moszkítók is. Nem véletlenül az ugyanilyen nevű szigetcsoport nagyobbik szigetén folynak azok a tesztek, amelyek a dróntechnológia felhasználásával próbálnak kidolgozni egy új módszert a fertőzések visszaszorítására, pontosaban a maláriát terjesztő moszkítók megtizedelésére – ez nagyban hozzájárulhat a helyi kormányzat ambiciózus programjához, amely 2023-ra teljesen megtisztítaná a területet a betegségtől.

Az eddigi erőfeszítések sem nevezhetők teljesen sikertelennek, mivel az elmúlt 10 évben a 1,2 millió lakosú sziget bizonyos részein 40 százalékosról 10 százalékosra sikerült leszorítani a fertőzések arányát, a fenti vízió megvalósításához viszont a hagyományos módszerek nem tűnnek elegendőnek. A drónos megoldás a malária eltüntetését célzó program vezetője szerint most ebben is áttörést hozhat. Érdemes megjegyezni, hogy a repülő szerkezeteket korábban is alkalmazták a környezet vizsgálatára és a gócok feltérképezésére, de az új eljárás a rovarölő szerek permetezését is megváltoztatná.

Sokat várnak a mezőgazdasági drónoktól

A kínai DJI által gyátott drónok felhasználásáról már tavaly ilyenkor is olvashattunk a hírekben: akkor még csak annyiról volt szó, hogy az okostelefonról is irányítható szerkezetek a megfelelő képalkotó technológiákkal hatékonyan ki tudják jelölni azokat a nedves területeket, ahol a maláriát terjesztő moszkítók szaporodni tudnak. Az akkori példák alapján a bárki által megvásárolható Phantom 3 drón 20 perc alatt képes volt végigpásztázni egy nagyobb kiterjedésű rizsföldet, ami a rovarok kedvenc helyének számít, de az ezzel összekötött irtás akkor még csak elméleti lehetőségként merült fel.
 


A mostani tesztekben már a DJI Agras mezőgazdasági drónokkal dolgoznak, amelyek közvetlenül be is permetezhetik az érintett zónákat, és jelentést is tesznek az eredményről. Ezúttal azonban nem rovarölő szerekkel operálnak, hanem az Aquatain AMF nevű, szilikon alapú, nem toxikus és természetesen lebomló anyaggal, amely vékony filmréteget képez a vízfelületeken, és megakadályozza, hogy a moszkítólárvák lélegezni tudjanak. A rizsföldeken máskülönben igen körülményes vagy drága dolog a kemikáliák alkalmazása, legyen szó a manuális módszerekről vagy a helikopteres permetezésről, így a vízfelszín beszórása a felderítést és a permetezést egyszerre elvégző drónok segítségével a hatékonyságban is előrelépést jelenthet.

A pilot program helyszínéül egyébként nem csak a malária jelenléte miatt választották Zanzibárt, hanem arrafelé a drónok alkalmazására vonatkozó liberális szabályozás is a tesztelők munkáját. A programban a DJI mellett a helyi állami egyetem szakemberei vesznek részt. Korábban a helyi vadvilág védelmétől a személyiségi jogokig számos akadályt jeleztek a kamerákkal is felszerelt drónok ilyen irányú alkalmazásával szemben, a szakemberek azonban a lakossággal is megpróbálják elfogadtatni az új technológiát, amelynek észszerű felhasználása az ökoszisztéma egészére sem lesz káros hatással.

Konzumer tech

Iráni rakéták fenyegetik a Stargate közel-keleti adatközpontjait

Az adatközpontokat is katonai célpontnak tekintik, az AWS és az Oracle infrastruktúrájának támadását követően a létesítményeket jelölő műholdképeket és újabb fenyegetéseket tettek közzé.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.