Európában a jelenlegi árak harmadával, az USA-ban ötödével emelkednek a felhőszolgáltatások előfizetési díjai. A változás két legfőbb hajtóereje az energia árának megugrása és a finanszírozás drágulása az emelkedő kamatok miatt. Ez jelentős terheket ró az egész piacra, és részben jó lesz a nagy szolgáltatóknak. A The Register rákérdezett a nagy szolgáltatóknál: egyöntetűen azt mondták, hogy terveznek áremelést.

Egyelőre azonban a felhős piac bővülésén nem érződik a visszafogottság. Bár a nagy robbanást a pandémia miatt bevezetett távmunka hozta 2020-ban, a Canalys mérései szerint a szegmens még mindig tartja a negyedévenkénti 30 százalékos növekedési ütemet, aminek az Amazon, a Microsoft és a Google a legnagyobb haszonélvezői, melyek együttesen az európai piac háromnegyedét fedik le.

A Canalys vezérigazgatója, Steve Brazier szerint ez egy drága sport. A nyilvános felhő egyre bővülő infrastruktúrájának költségei elképesztő pénzeket emésztenek fel. Valószínűleg ez a legnagyobb tőkebefektetés, ami valaha is történt egy iparágban, és ráadásul ez a befektetés folyamatos, mondta Brazier a napokban a barcelonai Canalys Channel Forum EMEA konferencián.

Idén kb. 140 milliárd dollárt fordítanak fejlesztésekre a szolgáltatók. Ez a teljes beruházás: épületek, hűtés-fűtés, hálózati eszközök, szerverek, egyéb IT-berendezések stb. A Canalys szerint 2022-ben a globálisan leszállított összes szerver felét a hét legnagyobb felhőszolgáltató veszi meg.

Vége az olcsóságnak

A felhő eddig sem volt feltétlenül olcsó, de ha egy szervezet képes volt jól menedzselni a nyilvános felhőből vásárolt kapacitásait, összességében a konstrukció kedvezőbb lehetett, hiszen nem terhelte a CAPEX-et. De az olcsóság eddig tartott, véli Brazier. Európában mindenhol emelkedett a hitelkamat, rekordszinten az energiaár... Brazier állította, beszélt olyan adatközpont-szolgáltató vállalatokkal, melyek energiaköltségei megnégyszereződtek.

Az infláció szintén probléma, még az USA-ban is, ahol talán az energia drágulása most kevésbé súlyos. Várható, hogy a Fed még az év vége előtt 4,75 százalékra emeli a kamatlábakat, és annak óriási hatása lesz a felhős piacra. A hyperscale szolgáltatóknak is fel kell készíteniük ügyfeleiket egy recessziós forgatókönyvre.

A legnagyobbak persze most is előnyben lesznek: könnyebben szereznek pénzt a fejlesztésekhez, méretgazdaságosságuk miatt jobba optimalizálhatják az energiafelhasználásukat, és így fajlagosan csökkenthetik a rezsiszámlájukat.

De az üzletmenetükben drámai változások jöhetnek, véli a Canalys elnöke. Európában ugyanis egy olyan piacot ér a felhőszolgáltatások brutális, 30 százalékos drágulása, amelynek szereplői már most is a költségeik csökkentésén dolgoznak. Ezen a piacon a 30 százalék sokkot fog okozni, ami viszont rengeteg feszültséget hoz majd felszínre ügyfelek és a szolgáltatók között.

Szűkül az ügyfelek mozgástere

A felhőt használó cégek nagyon komoly dilemmával szembesülhetnek. Egyfelől ott lesz a szolgáltatások jelentős drágulása, a másik oldalon pedig a kiszállás hasonlóan magas költségei. A jövő év ezért sok szervezet számára komoly teszt lesz abban a tekintetben, hogy a felhős (akár hibrid) architektúrája mennyire rugalmas, mekkora lesz a mozgástere az alkalmazások, az API-k, az adatstruktúra, a belső kompetenciák megléte-hiánya és az ezekkel is összefüggő kilépési költségek miatt.

Most fog megmutatkozni élesben, hogy mennyire nagy probléma, hogy a big techek túlsúlya miatt minimális a verseny ezen a piacon. A legtöbb szervezet egyelőre a szigorúbb költségkontroll felé próbál elmozdulni. A felhő ugyanis túszul ejtette őket, és egyelőre más kiutat nem találnak, mondta a barcelonai rendezvényen a Computacenter vezérigazgatója, Mike Norris.