Nem akasztotta meg a dél-koreai kormányzat robotizációs terveit az a robot, aki/amely a közelmúltban halálra zúzta emberi kollégáját, mert állítólag doboznak nézte. Mától lehet kérelmezni, hogy szállító és járőröző robotok gyalogosok között közlekedhessenek a járdán. Az engedélyeket a Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium és a Koreai Nemzeti Rendőrségi Ügynökség adja ki.

A mobil robotok eddig nem közlekedhettek a dél-koreai járdákon. Az új szabályozás szerint azonban a fél tonnánál könnyebb és maximum 15 km/h sebességgel suhanó robotokra megszűnik a tiltás. Mind az engedélyezett tömeg, mind a sebesség jelentős az emberekéhez képest: egy átlagos felnőtt 80-90 kg tömegű, és tempós gyaloglással elérheti a 4-5 km/h haladási sebességet is, de a jellemző inkább a 2-3 km/h.

Minden robotnak át kell esnie egy szigorú hatósági teszten, amely során az üzemeltetőnek többek között azt kell bizonyítania, hogy a robot soha nem hagyja el a kijelölt működési zónáját, és képes például a forgalom zavarása, a közlekedésbiztonság veszélyeztetése nélkül átkelni az úttesten egy gyalogos-átkelőhelyeken. A szabályozás értelmében minden biztonsági kérdés megoldása az üzemeltetőkre hárul.

Szakértők szerint várhatóan egy-két hónapon belül jelenhetnek meg a robotok az utcákon. Ennek oka többek között az, hogy a minisztérium még nem jelölte ki a robotok tanúsításával foglalkozó irányító testületet. Hiányoznak továbbá a robotokra kötelezően kötendő felelősségbiztosítási termékek is arra az esetre, ha egy szerkezet kárt vagy emberek sérülésével járó balesetet okozna. Ezeket a magánbiztosítók a koreai robotgyártókat tömörítő iparági szövetséggel közösen fejlesztik.

A robotokra egyébként ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak majd, mint minden közlekedőre. A szabálytalanul közlekedő robotot például 30 ezer won (kb. 8 ezer forint) bírsággal sújthatják.

A hatóságok igyekeznek a lakosságot is felkészíteni. A tájékoztató anyagokban például azt kérik, őrizzék meg a nyugalmukat, ha egy robot közeledik feléjük, ne akadályozzák szándékosan a mozgást, és ne rongálják meg a gépeket. Meglehet, ez fölösleges aggodalom. Dél-Koreában, de például Japánban és Kínában is rengeteg helyen (kórházakban, éttermekben, hotelekben, üzletekben stb.) használnak robotokat (jellemzően nem humanoidokat), így az emberek várhatóan gyorsan alkalmazkodnak az önjáró szállító eszközökhöz is. A látvány valószínűleg nem lesz sokkoló, a minisztérium például egy kerekeken guruló dobozra hajazó robottal illusztrálta közleményét (lásd cikkünk nyitóképét).

Mennyire veszélyesek?

Ha egy robot vagy főleg cobot (emberrel együttműködő robot) balesetet okoz, annak az utóbbi időben mindig jelentős lesz a visszhangja. Így volt ez azzal a terményválogató üzemben használt géppel is, amely állítólag azért okozott halálos sérüléseket egy dolgozónak, mert azt összetévesztette egy doboz paprikával. A "gyilkos robot" téma nagyot ment a nemzetközi sajtóban. Pedig ilyen balesetek korábban is voltak.

Egy 2021-ben publikált, az ipari robotok kockázatértékelésével foglalkozó tanulmány szerint Dél-Koreában 2009 és 2019 között évente 30-40 baleset történt (a kutatók összesen 369 dokumentált esetet találtak). Ennek oka részben a hiányos kockázatértékelés. Legtöbbször ugyanis csak a gépek mechanikai, elektromos tulajdonságait, az elhasználódását és az irányíthatóságát vizsgálják.

Pedig legalább ennyire fontos lenne a robot fizikai képességeivel, sőt a munkakörnyezettel és a robotkezelőkkel kapcsolatos kockázatok feltárása is. Különösen utóbbival lenne fontos mélyebben foglalkozni: a dokumentált eseteket vizsgáltából kiderült, hogy a sérüléssel járó balesetek legalább kétharmada a robotkezelők hibája miatt következett be.

_{(A nyitókép forrása: Dél-koreai Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium.)}