A Mozilla nem kíván a jövőben mobilokkal foglalkozni, de a rendszert nem temeti el végleg.

A Mozilla már 2012-ben tudatta a nagyvilággal, hogy készülnek a mobilra szabott rendszerükkel, amit végül a 2013-as Mobile World Congressen mutattak be. A Firefox OS vállaltan a belépő kategóriás mobilkészülékek rendszere akart lenni olyan minimális és web alapú képességekkel, amelyekkel elsősorban a fejlődő országok felhasználóit szerették volna meghódítani. Nem sikerült.

Köszönjük a figyelmet, ennyi volt

Nem sok hír érkezett az utóbbi időszakban arról, hogy miként áll a rendszer a világpiacon, ami nem is csoda, mert a Firefox OS-nek sosem sikerült látható eredményt elérnie. Tegnap azonban maga a Mozilla jelentette be, hogy nem foglalkozik többé Firefox OS alapú készülékekkel, és az ahhoz kötődő fejlesztéseket is leállítja.

A döntésről a cég nem adott ki külön sajtóközleményt, hanem azt a jelenleg is zajló Firefox fejlesztői konferencián (Mozlando, Orlando, USA) jelentette be. Ari Jaaksi, a Mozilla Connected Devices részlegének elnöke úgy fogalmazott, hogy „a Firefox OS bebizonyította a web rugalmasságát, aminek képességeit az okostelefonoktól kezdve egészen a HD televíziókig ki tudtuk használni. Mindezek ellenére nem sikerült a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítani, ezért mostantól nem kínálunk Firefox OS alapú mobilokat a szolgáltatókon keresztül”.

Ez azt jelenti tehát, hogy nem lesz több ilyen rendszerrel ellátott mobil, maga a Firefox OS azonban kap még egy esélyt. Jaaksi nyilatkozatában arra is utalt, hogy büszkék az eddigi eredményekre, amelyeket nem dobnának el teljes egészében, hanem megpróbálják azokat az IoT világában kamatoztatni. A további munka open source alapokon folyna, és minden előrelépésről, újdonságtól tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

A Mozilla eredeti szándéka az volt, hogy az olcsó mobilokkal kombinált Firefox OS alkalmas lesz a fejlődő országok, a mobilos világgal éppen csak ismerkedő felhasználóinaik meghódítására. Az általános, natív alkalmazás alapú rendszerek (iOS, Android) helyett kizárólag webes alapú applikációk futottak a készülékeken, ami mellé egy nehézkesen használható és még nehezebben optimalizálható rendszer társult.

Nem egyszerű terep

Mindezek eredményeként olyan készülékek születtek, amelyeket a „könnyű” rendszereket ellenére bonyolult volt használni, illetve a szerény képességű mobilok sem tudták zökkenőmentesen futtatni a Firefox OS-t. A kudarchoz az is hozzájárult, hogy egyetlen igazi nagy nevet sem sikerült megnyerni az ügynek, így a ZTE, az Alcatel, az LG, és néhány kevésbé ismert gyártóra (Spice Mobile, Geeksphone) maradt az úttörő munka.

Az alternatív mobilos oprendszerek területe nemcsak a Mozilla számára bizonyul nagy falatnak. A negyedéves összesítések azt mutatják, hogy az Android, iOS, Windows Phone hármas mellett egyik rendszer sem képes labdába rúgni. A Samsung támogatása miatt a Tizennek lehet valamiféle esélye a jövőben, de a Jolla készülékeken futó Sailfish OS, vagy az inkább kísérletként számon tartott Ubuntu OS is csak elszigetelten, egy két mobil támogatásával létezik.

Konzumer tech

Évente több mint 2000 milliárd forintot tapsolunk el webshopokban

A PwC felmérése szerint a hazai online vásárlók körében egyre népszerűbbek a külföldi áruházak, de a belföldi kereslet is egészséges emelkedést mutatott az év első felében.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.