A Mozilla nem kíván a jövőben mobilokkal foglalkozni, de a rendszert nem temeti el végleg.

A Mozilla már 2012-ben tudatta a nagyvilággal, hogy készülnek a mobilra szabott rendszerükkel, amit végül a 2013-as Mobile World Congressen mutattak be. A Firefox OS vállaltan a belépő kategóriás mobilkészülékek rendszere akart lenni olyan minimális és web alapú képességekkel, amelyekkel elsősorban a fejlődő országok felhasználóit szerették volna meghódítani. Nem sikerült.

Köszönjük a figyelmet, ennyi volt

Nem sok hír érkezett az utóbbi időszakban arról, hogy miként áll a rendszer a világpiacon, ami nem is csoda, mert a Firefox OS-nek sosem sikerült látható eredményt elérnie. Tegnap azonban maga a Mozilla jelentette be, hogy nem foglalkozik többé Firefox OS alapú készülékekkel, és az ahhoz kötődő fejlesztéseket is leállítja.

A döntésről a cég nem adott ki külön sajtóközleményt, hanem azt a jelenleg is zajló Firefox fejlesztői konferencián (Mozlando, Orlando, USA) jelentette be. Ari Jaaksi, a Mozilla Connected Devices részlegének elnöke úgy fogalmazott, hogy „a Firefox OS bebizonyította a web rugalmasságát, aminek képességeit az okostelefonoktól kezdve egészen a HD televíziókig ki tudtuk használni. Mindezek ellenére nem sikerült a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítani, ezért mostantól nem kínálunk Firefox OS alapú mobilokat a szolgáltatókon keresztül”.

Ez azt jelenti tehát, hogy nem lesz több ilyen rendszerrel ellátott mobil, maga a Firefox OS azonban kap még egy esélyt. Jaaksi nyilatkozatában arra is utalt, hogy büszkék az eddigi eredményekre, amelyeket nem dobnának el teljes egészében, hanem megpróbálják azokat az IoT világában kamatoztatni. A további munka open source alapokon folyna, és minden előrelépésről, újdonságtól tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

A Mozilla eredeti szándéka az volt, hogy az olcsó mobilokkal kombinált Firefox OS alkalmas lesz a fejlődő országok, a mobilos világgal éppen csak ismerkedő felhasználóinaik meghódítására. Az általános, natív alkalmazás alapú rendszerek (iOS, Android) helyett kizárólag webes alapú applikációk futottak a készülékeken, ami mellé egy nehézkesen használható és még nehezebben optimalizálható rendszer társult.

Nem egyszerű terep

Mindezek eredményeként olyan készülékek születtek, amelyeket a „könnyű” rendszereket ellenére bonyolult volt használni, illetve a szerény képességű mobilok sem tudták zökkenőmentesen futtatni a Firefox OS-t. A kudarchoz az is hozzájárult, hogy egyetlen igazi nagy nevet sem sikerült megnyerni az ügynek, így a ZTE, az Alcatel, az LG, és néhány kevésbé ismert gyártóra (Spice Mobile, Geeksphone) maradt az úttörő munka.

Az alternatív mobilos oprendszerek területe nemcsak a Mozilla számára bizonyul nagy falatnak. A negyedéves összesítések azt mutatják, hogy az Android, iOS, Windows Phone hármas mellett egyik rendszer sem képes labdába rúgni. A Samsung támogatása miatt a Tizennek lehet valamiféle esélye a jövőben, de a Jolla készülékeken futó Sailfish OS, vagy az inkább kísérletként számon tartott Ubuntu OS is csak elszigetelten, egy két mobil támogatásával létezik.

Konzumer tech

Szélesre nyíló mobillal előzi az Apple-t a Huawei

A kínai gyártó hasonló kialakítású telefonnal bővíti hajtogatható portfólióját, mint amilyennel a pletykák szerint az Apple szándékszik hamarosan belépni a szegmensbe.
 
A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.