A Milo nevű automatizált személyi asszisztens fejlesztése néhány évvel ezelőtt indult el a Y Combinator akcelerátor programjának korai finanszírozásával. Az alkalmazás ötletgazdája, Avni Patel Thompson a Starbucks és a Reebok egykori márkastratégájaként egy olyan megoldás felépítésébe kezdett, ami egy virtuális titkárnőhöz hasonlóan segített volna kezelni a szülői feladatokkal kapcsolatos időbeosztást. Az elképzelés lényege, hogy a gyereknevelés ma már különösen megterhelő lehet a táblázatok és naptárak folyamatos követésével, a házi feladatok, aláírások, meghívók, orvosi vizitek és minden más program vagy kötelezettség folyamatos számontartásával.

A közvélekedéssel ellentétben a gyerekeiket maguk után vonszoló szülők nem mindig azért merülnek el a telefonjukban, mert jobban érdekli őket az Instagram, hanem azt kutatják, hogy mit felejtettek el, és ki milyen fórumon, csatornán vagy csoportban talált ki számukra újabb feladatokat. A Milo co-pilot tehát éppen annak érdekében vetné be a technológiát, hogy ne kelljen annyit lógniuk a képernyőkön, és felszabaduló idejükből több jusson a gyerekeikre is, akikkel ironikus módon az őket érintő programok folyamatos szervezése miatt sem tudnak eleget foglalkozni. Legalábbis ez volt az elképzelés, de a termék iterációi nem működtek jól, és a startup forrásai elapadtak.

A Business Insider riportjából kiderül, hogy Patel Thompson már az alkalmazottait sem tudta fizetni, amikor végül az OpenAI vezérigazgatójához és az Y Combinator korábbi vezetőjéhez, Sam Altmanhoz fordult. Közösen arra jutottak, hogy az OpenAI által fejlesztett GPT-4 lehet az a hiányzó elem, amitől Milo működhet, és Altman cége a modellekhez való hozzáférés mellett újabb tőkeinjekciót is biztosított az alkalmazás építéséhez. A felhasználók így már hangjegyzeteket vagy képeket is küldhetnek a Milo chatbotnak, ami akár egy befotózott űrlap alapján is megjósolja a kapcsolódó parancsokat, a naptárbejegyzéseket és a szöveges emlékeztetőket a határidős reggeleken.

Az MI végre megmutathatja, hogy mire jó

A Milo jelenleg béta fázisában van, de havi 40 dolláros díjért már sokan tesztelik, és új befektetők is megjelentek körülötte. A legkomolyabb próbatétel természetesen a közelgő iskolakezdés lesz, mielőtt megnyitnák a virtuális asszisztenst a nagyközönség előtt. Bár az továbbra is véleményes, hogy mennyire jó ötlet átpasszolni a felhasználók és családtagjaik legszemélyesebb adatait a black box MI-rendszerekhez, a Milo végre tényleg értelmes felhasználási esetnek tűnik: az OpenAI és más fejlesztők is egyfolytában az emberek idejének felszabadítását ígérik, de tevékenységük eddig jórészt kimerült az online elérhető szellemi tulajdon begyűjtésében és újrahasznosításában.

A mesterséges intelligencia sokak szerint a személyi asszisztensek területén jelent majd igazán nagy előrelépést, a "parent tech", vagyis a "szülői technológia" műfaja pedig a világjárvány alatt került a figyelem középpontjába. Az ide sorolt startupok a becslések alapján már 2021-ben is 1,4 milliárd dollárnyi befektetést szereztek csak az USA-ban, közülük azonban még a mesterséges intelligenciára épülő megoldások sem kínálnak a Milóval egyenértékű vagy azonos fókuszú szolgáltatásokat. A kommentárok kiemelik, hogy a gyerekekkel kapcsolatos szervezési feladatok nagyrészt a nők vállára hárulnak, így a hasonló alkalmazások ebben a tekintetben is változásokat hozhatnak.