A Bitport tizedik alkalommal megrendezett CIO Hungary konferenciájának második napján a cloud technológiákra, a mesterséges intelligenciára és a vállalati működési modellek átalakulására koncentráltunk.

A 2019-es CIO Hungary első napjának délelőtti és délutáni szekcióját és a Kőhalmi Zoltán standup-műsorával induló esti programot követően a konferencia második napja is az új technológiákra és már ismert technológiák új lehetőségeire fókuszált, legelsőként Szentiványi Gábor előadásával. Az ULX ügyvezető igazgatója az operációs rendszer fogalmának megváltozását mutatta be, ami évtizedeken kereszül az alkalmazások futtató környezeteként mindennek a középpontja volt, az OS-ektől függött a rendszerek stabilitása, megbízhatósága, karbantarthatósága. A hardverektől való függetlenedéssel aztán az erőforrás-virtualizáció vette át az ilyen rendeltetések egy részét, másrészt az alkalmazásokból induló, de időközben általánossá váló és platformmá önállósodó köztesréteg-funkcionalitára hárult a szerepek másik fele.

Az utóbbi években az erőforrás-virtualizáció és a köztesréteg platform is beköltözött a felhőbe, ahol ott közösen alkotják meg az új definíció szerinti operációs rendszert. Az előadás a folyamat bemutatása mellett a trend előnyeit, illetve az erre épülő, összetett szoftveres infrastruktúrák létrehozását tárgyalta. Szóba kerültek az agilitás és a hosszú távú tervezés követelményei, tekintettel a rétegek különböző életciklusára, a VM image-ek korlátaira és a konténertechnológia lehetőségeire. Maga a konténertechnológia nem a hardvert, hanem a futtatókörnyezetet izolálja, egyebek mellett reprodukálható és állapotmentes komponensek előállítását teszi lehetővé, miközben inherens biztonságot garantál.

Egy teljes platform további előnyöket biztosít, hasonlóan azokhoz az előnyökhöz, amit egy húsz évvel ezelőtti operációs rendszer a maga szintjén biztosított, ezúttal azonban a teljes architektúrára vonatkozóan. Maga a klasszikus OS minimalizálódik, az alkalmazásfuttatáshoz a platform adja a szükséges szolgáltatásokat; az állapotmentesség kiterjeszthető a platform összes szolgáltatására, és az egész platform könnyen hordozhatóvá válik. Mindez magyarázatot ad az előadás merésznek tűnő cimére is: belátható időn belül a felhő lesz az új operációs rendszer. Erre az elméleti modell mellett gyakorlati példaként szolgált az OpenShift Container Platform bemutatása.

A pénteki szakmai program a GIRO informatikai vezetője, Kada Zsolt előadásával folytatódott a fizetési szolgáltatások dimenzióváltásáról. A Magyarországon hamarosan élesedő azonnali átutalási rendszer komoly kihívások elé állítja a pénzintézeteket, mint ahogy a tranzakciókat kezelő GIRO-t is. A prezentációból kiderült, hogyan lehet felépíteni egy olyan, több szempontból is redundáns és zéró adatvesztéssel működö architektúrát, amely még karbantartás idejére sem állhat le. A 2017-ben indult azonnali fizetési projekt célja az év minden napján 0-24 órás, 99,9 százalékos rendelkezésre állássú rendszer felépítése, másodpercenként 500 darab forint alapú tranzakció feldolgozásával és további kiegészítő szolgáltatások biztosításával.

Lassan a CIO Hungaryt is elfoglalja a mesterséges intelligencia

Az Inter-Computer részéről Polereczki Andrea CCSO és Benyovszky Balázs szakértő közös előadása a mesterséges intelligencia területére evezett Eliezer Yudkowsky mesterségesintelligencia-kutatót idézve: eszerint az a dolgunk, hogy létrehozzunk valamit, ami okosabb nálunk, az ezen túl eső problémákat pedig már nem nekünk kell megoldanunk. Ennyire azonban nem egyszerű a dolog: lényeges szempont például, hogy az MI-implementációktól általában mindenki gyors eredményeket vár, a sebességgel és hatékonysággal viszont szorosan összefügg a rendszerek tanításához szükséges számítási kapacitás, memória, sávszélesség vagy speciális tároló infrastruktúra. A problémát tovább árnyalják a környezet szükségszerű változásai, amelyek akár azt is eredményezhetik, hogy az egyes tanulási folyamatokat teljes egészében újra kell kezdeni.

A délelőtti szekciót egy másik, ugyancsak a mesterséges intelligencia és gépi tanulás ígéreteit és gyakorlatát bemutató prezentációval zártuk. Lévay György, az Infinite Biomedical Technologies kutatási menedzsere saját tapasztalatai során szembesült vele, hogy a laboratóriumi körülmények közül kilépve egyből nyilvánvalóvá válnak a végtagprotéziseket mozgató gépi tanuló algoritmusok hiányosságai. Ez vonatkozik a hardveres, de méginkább a szoftveres oldalra: a pontos működés, a minimalizált hardver- és emergiaszükséglet tekintetében a technológia még nagyon messze áll nem csak az optimális, de akár az elfogadható szinttől is.
 


A gépi tanulás alkalamzását nehezíti, hogy a rendszereket itt képtelenség saját magukon keresztül tanítani, a kísérleti környezeteken kívül pedig nagyon könnyen összeomlanak. A mesterséges intelligencia valójában nem intelligens, csak tanítható – emberi módon nem képes disztingválni és alkalmazkodni, nem beszélve azokról az esetekről, amikor a működését szándékosan próbálják félrevinni. A megoldásokhoz, mondjuk a fals negatívok biztos kiszűréséhez, az olyan újabb bemeneti módok visznek majd közelebb, amelyek ebben a pillanatban még nem állnak rendelkezésre – a következő évtizedek feladata a tanítás eljárásainak újabb szintre emelése lesz.

Az előadást követő panelbeszélgetés Lévay György részvételével tárgyalta tovább az MI technológiák lehetőségeit és aktuális felhasználását. A kerekasztalnál helyet foglalt Gyires-Tóth Bálint, a BME Beszédtechnológia és Intelligens Interakciók Laboratóriumának egyetemi adjunktusa is, a beszélgetés pedig Barabás Balázs újságíró kollégánk moderációjával a mesterséges intelligencia és a tanuló algoritmusok meghatározásával indult, kitérve a jelenleg is hozzáférhető "narrow intelligence", illetve a még nem megvalósított "general artificial intelligence" és "artificial super intelligence" koncepciójára.

Az MI és a gépi tanulás azt ígéri, hogy a vállalati adatvagyont minden korábbinál hatékonyabban lehet kihasználni a folyamatok gazdaságosabbá tételére. Itt is meghatározó szempont a rendszerek tanításának optimalizálása, figyelembe véve a kritikus felhasználói pain-gain (kellemetlenség és nyereség) ráta átlépését is. Az interaktív szavazásból kiderült, hogy a résztvevő informatikai vezetők szervezeteinek 40 százaléka már kísérletezik a mesterséges intelligenciával. Ismét elhangzott, hogy az automatizálással és az MI-megoldások megjelenésével sem dőlhetünk hátra, mivel a gépek képtelenek emberi módon absztrahálni és túllátni a saját korlátaikon. A tanításról szólva felmerült a gyakran emlegetett "gyilkos MI", ami a szakemberek szerint nem alakulhat ki magától, hanem adott esetben az emberek tanítják meg arra, hogy valamilyen helyzetben a legjobb megoldás az emberek kiirtása. A majdani "general AI" sem egy üres papírlapként jelenik majd meg, mivel azt is mostani, specializált rendszerek együttes tapasztalatai alapján fejlesztik, így már most sem mindegy, hogy mire és hogyan tanítják a mai, korlátozottabb képességű modelleket – különösen, hogy az emberi természetből következően is a lehető legrosszabb forgatókönyvet kell valószínűsíteni minden fejlesztés első éles üzemekor.

Az MI-alkalmazások természetesen egyes kiragadott esetekben már fantasztikus eredményeket szállítanak, de érdemes tisztában lenni azzal is, hogy mi áll a befektetői nyomás alatt dolgozó gyártók marketingüzenetei mögött: az önvezetőnek nevezett járművek például még közel sem önvezetők, és belátható ideig nem is lesznek azok. A technológiák alkalmazásának így is sokszor vannak forintosítható előnyei, mondjuk az agráriumban tapasztalható munkaerőhiány területén, ahol a gépek nem elveszik, hanem éppen hogy pótolják a kieső munkát – a résztvevők nagyjából 40 százaléka szerint egyébként az MI alkalmazások bevezetése a jelenlegi szinten is hasznos lenne a cégének, további 40 százalék pedig az ár függvényében lát bennük potenciális lehetőségeket.

A sokat emlegetett változás ma már minden korábbinál gyorsabb

A következő panel első előadója a 2018-as Év CIO-ja, Nagyné Agárdi Györgyi volt, aki az Allianz informatikai vezetőjeként ezúttal nem technológiai, hanem menedzsment-megközelítésből értékelte a CIO-k helyzetét. A nagy hagyományú piacokon mozgó nagyvállalatoknak egyszerre kell megfelelnie a konzervatív szabályzói környezetnek és a piac egyre gyorsuló változásainak, ami felveti a kérdést, hogy ebben a környezetben hogyan lehet adaptálni a legújabb technológiákat, és ennél is tovább lépve, hogyan képes a technológia proaktív módon támogatni az üzleti célokat.

Ezzel kapcsolatban szóba került az Allianz csoport insurtech befektetési alapjának működése, az ökoszisztéma építésének és fejlesztésének lehetőségei: az ügyfélfókusz, az agilitás és a dinamizmus, a döntések kommunikációja, a globális vagy lokális innovációs együttműködések vagy az IT architektúrák és technológiák reaktív változása az új piacokra való azonnali belépés lehetőségével. Az előadásból mások mellett kiderült, hogy ma már reális igény van akár olyasmire is, hogy valaki egy veszélyes környéken 10 percre biztosítsa a nála lévő okostelefont – ilyesmi a hagyományos keretek között nem lehetséges, mint ahogy Agárdi Györgyi szerint egy évtized múlva maga a CIO pozíció sem létezik majd a mai formájában.

Dr. Fehér Péter egyetemi docens, a BCE Gazdálkodástudományi Karának oktatási dékánhelyettese, egyetemi docens a CIO Hungary konferencia rendszeres megszólalójaként most is hazai és nemzetközi kutatások eredményeit ismertette a vállalati informatika irányításáról, a CIO-k aktuális feladatairól és azok jövőbeni változásairól. Az előadás alapján az elvárások a szervezetektől függően is változnak, az agresszív vagy konzervatív stratégiák, a napi feladatokat támogató, közműszerű IT vagy a stratégiai transzformációs szerep függvényében, az informatika így egyszerű költségtényezőként vagy az üzleti modell alapjaként is megjelenhet. A CIO-k többsége ma már közvetlenül a vállalati vezérigazgatóknak jelent, ami a pozíció startégiai erősödését jelzi. Ezzel párhuzamosan a formális informatikai szakértelem már csak a legfontosabb CIO-kompetenciák listájának hetedik helyén áll, és az informatikai vezetőknek gyakran teljesen ellentétes elvárásoknak kell megfelelniük.

A konferenciát záró panelbeszélgetésben Popovicsné Koncsos Brigitta, az E.ON Business Services Hungary ügyvezető igazgatója, Alföldi Ferenc, a Budapest Bank CIO-ja és Nagy Róbert Tibor, a HungaroControl CIO-ja vett részt, a beszélgetést Strausz György, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke vezette. A téma itt is a CIO-k szerepe volt ma és 3-5 éves távlatban, kitérve a szükséges szaktudásra és képességekre. Az elmúlt tíz évben már számtalanszor temették a CIO pozíciót, ehelyett az informatikai vezetők feladata egyre sokrétűbb, összetettebb lett, így sokan COO-kká (Chief Operation Officer) váltak; emellett a beosztás "osztódott" is, sok vállalatnál van például külön digitalizációs vezető (CDO) vagy Chief Data Officer, Chief Innovation Officer. A résztvevők közül volt, aki "vezető változáskezelőként" határozta meg saját szerepét a vállalaton belül, amelynek határai már mindenki szerint kezdenek elmosódni. Az üzletspecifikus ismereteket és gondolkodást ma már valóban elengedhetetlennek tartják: sok helyen már ma sem jól meghatározott szerepköröknek kell megfelelni, de a klasszikus szerepkör szűkülése mellett a CIO-k akár élére állhatnak a vállalati vezetés közös gondolkodásának a diszrupciós folyamatokkal kapcsolatban.

Tizedik jubileumi CIO Hungary konferenciánkon a rekord számú résztvevő ugyancsak rekord számú megbeszélésre váró témáról folytatott eszmecserét. Ennek a párbeszédnek a párbeszédnek mára a CIO Hungary vált a legfontosabb hazai fórumává, amelyet ebben az évben is követ majd a hazai CIO közösség őszi seregszemléje, a CIO Budapest konferencia. Novemberi budapesti konferenciánkról részletesebb információ a rendezvény folyamatosan frissülő oldalán található. A CIO Hungary 2018 első napjának beszámolói ezen és ezen a hivatkozáson olvashatók.

Piaci hírek

A befektetőknek kezd elegük lenni a Tesla önvezetős marketingjéből

Egy újabb baleset ismét megnyomta a Tesla részvényárfolyamát, a profitról szóló ígérgetést az önvezető technológia bizonytalansága is beárnyékolja.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.