Már csak szűk négy hét, és indul a kilencedik alkalommal megrendezendő CIO Budapest konferencia. És hogy miről szól az idei esemény? A legaktuálisabb kérdésről: mit kellene tenniük és mit tehetnek az IT-szervezetek azért, hogy cégük holnap jobb, erősebb, rugalmasabb, versenyképesebb legyen, mint ma?

És hogy miért fontosabb ez ma, mint volt a múltban bármikor? Mert mintha folyamatossá vált volna a felforgató (vagy a közkedvelt idegen kifejezéssel: diszruptív) technológiák megjelenése. Szinte naponta szembesülünk valami olyan technológiai újdonsággal, amiben benne van az a lehetőség – az ígéret szintjén mindenképpen –, hogy alapjaiban alakítja át valamelyik iparágat. És amikor már épp kezdünk megbarátkozni a folyamatos diszrupció okozta helyzettel – mint Sziszüphosz a sziklájával –, jön a ChatGPT formájában valami, ami még a felforgatást is felforgatja...

Alapkérdések és megoldási javaslatok

Hogyan élik meg ezt a helyzetet a magyar piac szereplői, gyártó és szolgáltató vállalatok, állami szervezetek, kritikusinfrastruktúra-üzemeltetők, valamint a számukra megoldásokat kínáló cégek? Milyen hatékony stratégiákat tudnak kialakítani a kezelésére? Milyen feladatok várnak az emberre – IT-szakemberekre, belső és külső felhasználókra – mint legfontosabb tényezőre? Az olykor nehéz döntéseket minden szervezetnek magának kell meghoznia. Előtte azonban érdemes körüljárni a lehetséges válaszokat. Ahogy a régi bon mot-ból elsajátíthattuk: ne féltsük saját zsenialitásunkat mások okosságától. Hallgassunk meg másokat, kérdezzünk – és persze meséljünk mi is saját kihívásainkról. Erre ad kiváló lehetőséget a CIO Budapest.
 

A konferencia az alapkérdés felvázolásával indul. Meghívtuk a magyar gazdaságban kiemelkedő jelentőségű piaci és állami szervezetek digitalizációjáért felelős vezetőit, köztük az ország energiaellátásban kulcsszerepet játszó MOL Csoport csoportszintű CIO-ját, Svébis Andrást, valamint az MBH Bank COO-ját, Fejér Gábort. A panelbeszélgetésen arról faggatjuk őket, hogy szervezeteik hogyan élik meg a technológia viharos változásait, és milyen stratégiákat alakítanak ki, hogy az újdonságokat a leghatékonyabban állíthassák az üzlet szolgálatába.

A beszélgetéshez szorosan kapcsolódik Kocsi Tamás szenior menedzser (Invitech) előadása, aki a konferencia kedvéért összegyűjtötte azokat az evolúciós pontokat (felhő, automatizálás, MI stb.), melyeket érdemes megvizsgálnia minden szervezetnek, amikor saját digitális érettségét méri fel, és a továbblépés irányát szeretné meghatározni.

Az "elméleti bevezetők" után jöhetnek a részletkérdések és a gyakorlati megvalósítás. Az előadók olyan esettanulmányokkal készülnek, amelyek megvalósult projekteken keresztül mutatják be egy adott technológiai megoldás folyamatát. Az előadók ígéretük szerint a projektek nehézségeit is kendőzetlen őszinteséggel tárják a hallgatók elé, hogy segítsenek elkerülni minél több buktatót.

A sokak számára egyelőre egzotikus területnek tekintett mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatairól beszél Rákosi Bálint, az R-Szoft ügyvezető igazgatója. Előadásával a közép- és nagyvállalatok IT-vezetőinek kíván segítséget nyújtani az MI-technológiák bevezetéséhez. Emellett a megvalósított projektjeik során szerzett tapasztalataikon keresztül képet ad a technológia magyarországi elfogadásáról is.

Részben Rákosi Bálint gondolatmentét folytatja Kecskés D. Eszter, a META-INF tanácsadója: a népszerű buzzwordök (mint MI, produktivitás, hatékonyság stb.) mögé nézve igyekszik azok valódi jelentését megtalálni, hogy azok megtölthetők legyenek a cégek szempontjából értékes tartalommal. Az EURO ONE Green Lake-szakértője, Marton Balázs ugyanezt a kérdéskört egy másik oldalról világítja meg: mi a szerepe az embernek abban, hogy egyszerre valósulhasson meg két kulcskövetelmény, a hatékonyság és a biztonság?

Kiss Ferenc (ROSI-Systems) egy olyan témával készül, amely szinte minden adatközponttal rendelkező céget érint: bemutatja az EU-s Green Deal adatközpontokra gyakorolt hatását. A hallgatóság tájékozódhat arról is, hogyan tudja megállapítani, hogy hol tart a felkészülésben, és mit kell tenni, hogy megfeleljenek a Green Deallel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségnek.

A kávészünet után Leveli András (LSK Hungária) veszi át a szót, aki egyfelől összegzi azokat a tapasztalatait, melyeket az év folyamán az ügyfelek csoportmunkával kapcsolatos fejlesztéseinél szerzett, és azok alapján felvázol egy képet a jövőbeni igényekről.

Az MI, infrastruktúra, csoportmunka, hatékonyság témakörének lezárásaként a problémakört megvizsgáljuk a költségek oldaláról is. Michiel Bouma (Flexera) és Vass Gábor (SoftwareONE Hungary) bemutatja, hogyan lehet adatokra alapozva optimalizálni a kiadásokat, minimalizálni a kockázatokat és megvalósítani a fenntarthatósági célokat. (Az előadás angol nyelvű!)

A konferencia utolsó részében egy örökzöld téma kerül elő: az üzleti igények és a biztonság összehangolhatósága. A sort Sajó Péter, EURO ONE Infosec üzletágának igazgató nyitja, aki bemutatja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet megerősíteni az IT-biztonságot. Ezzel szemben Béres Péter, a Sicontact IT-vezetője, ugyanezt a "rosszfiúk" oldaláról nézni: olyan sikeres incidensek hátterét vizsgálja, melyek megakadályozhatók lettek volna, ha az a bizonyos emberi tényező nem mutatkozik gyengének. A biztonsági előadások sorát Vilhelm Zsolt rendszermérnök zárja (Palo Alto Networks), aki a MI/ML-alapú alkalmazások védelmére mutat be hatékony módszereket.

Ezek után mi sem lehetne stílusosabb lezárása a programnak, mint annak megbeszélése, hogy működik-e a gyakorlatban a DevSecOps szemlélet, amely az üzlet sürgette gyors fejlesztés, a zökkenőmentes üzemeltetés és a biztonság összebékítését ígéri. Ehhez több szektorból hívtunk DevSecOps-ban jártas vezetőket, köztük Erdélyi Tamást (Alfa Biztosító) és Hatvani Istvánt (MFB).

A konferencia végéig kitartó hallgatókat a szervezők vendégül látják egy könnyű ebéddel, amit további eszmecserékre is ki lehet használni.

_{(A szervezők a programváltozást jogát fenntartják.)}