A nyár folyamán már napi szinten jelentek meg a találgatások azzal kapcsolatban, hogy melyik amerikai technológiai óriáscég értéke lépi majd át első ízben az ezer milliárd dollárt. Az nyilvánvaló volt, hogy a befutó az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Microsoft négyeséből fog kikerülni, a kérdés csak az volt, hogy sikerülhet-e valakinek váratlan eredmények közlésével, esetleg egy termékbejelentéssel vagy felvásárlással megelőznie a látványos siker küszöbén táncoló Apple-t. Ilyesmire végül nem került sor, mivel az Apple július végi, meggyőző számokat hozó negyedéves jelentés után csak idő kérdése volt, hogy a vállalat papírjai mikor érik el a megfelelő árfolyamot.

Erre végül augusztus második napján került sor. Az Apple ezzel történelmet írt a New York-i tőzsdén, bár a dologhoz az is hozzátartozik, hogy nem tekinthető abszolút rekordernek: a kínai PetroChina tizenegy évvel ezelőtt már megjárta ugyanezt a magasságot, igaz, azóta a társaság értéke már az akkori ötödére csökkent. Érdekesek a historikus összehasonlítások is, bár gyakorlati jelentőséggel nemigen bírnak. Egy elemzésben kiszámolták például, hogy a Holland Kelet-Indiai Társaság a sikerei csúcsán 7900 milliárd dollárt érhetett, természetesen a mai pénzre átszámolva és a mai viszonyokra vetítve.

Éppen hogy lemaradtak, de lendületben vannak

Visszatérve a Big Tech vállalatok versenyére, kedden megérkezett a második befutó is: az Amazon cégértéke egy bő hónappal az Apple-t követően ugyancsak elérte az ezer milliárd dollárt. Ennél fontosabb azonban a növekedés üteme, ami azt mutatja, hogy a két vállalat nemsokára helyet cserélhet egymással. Az önmagában nem sokat jelent, hogy az Apple 38 éves tőzsdei jelenlét nyomán érkezett el az ezer milliárdos mérföldkőhöz, míg az Amazonnak 21 évre volt szüksége ugyanehhez. Sokkal beszédesebb, hogy egy évvel ezelőtt az Amazon még csak az Apple értékének valamivel több mint felével rendelkezett.

Az elemzők ezzel kapcsolatban két dolgot emelnek most ki. Egyrészt az Amazon pillanatnyilag dinamikusabbnak tűnik, miután az iPhone érett termékké vált – bár elképesztő profitot hoz, egyre kevésbé tekinthető növekedési központnak, szemben az Amazon cloud üzletével. Másrészt akármekkora lehet az Amazon online (sőt már offline) kiskereskedelmi birodalma, a globális kiskereskedelmi forgalomnak így is csak egy morzsája, vagyis a fejlődésre tetszőlegesen nagy tér áll rendelkezésére – nem beszélve a társaság olyan üzletágairól, mint a streaming videók vagy a hirdetések.

A jegyzőkönyv kedvéért érdemes megemlékezni róla, hogy az Amazon konkrét garázscégként, eredetileg egy Cadabra.com nevű online könyvesboltként indult 1994-ben, tényleges működését pedig csak 1995-ben kezdte meg. A vállalat már 1997-ben a tőzsdére ment, de első nyereséges negyedévét 2001 végén produkálta. Részvényeinek árfolyama 2009-ben érte el a 100 dollárt, 2017-ben pedig az 1000 dollárt; ehhez képest a 2000 dolláros határt kevesebb mint egy év alatt, 2018. augusztus 30-án lépte át, hogy aztán két nappal később, további 50 dolláros emelkedéssel a világon másodikként tegyen szert ezer milliárd dolláros piaci kapitalizációra.

Ebben a pillanatban egyébként a Yahoo Finance adatai alapján az Apple 1103 milliárd, az Amazon 994 milliárd, a Microsoft 856 milliárd, az Alphabet (Google) pedig 836 milliárd dollárt ér.