Az európai felhasználó szívéhez a mobilgyártók közül nagy eséllyel az a Nokia áll a legközelebb, amely most ünnepli 150. születésnapját. Az 1865-ben alapított vállalatnak rendkívül fontos szerepe volt a modern telekommunikáció alakításában, ami most is tart, csak már egy, a korábbitól eltérő formában.

Cellulóz, papír, gumi, kábelek

A jeles évforduló alkalmával a Nokia egy rövid videóban foglalja össze a múltat és mereng el azon, hogy mit hoz, hozhat a jövő az informatikai vállalatok és azzal együtt az emberiség számára. Az üzenet egyértelműen az, hogy a Nokia mindig felismerte a követendő utat, nem tétovázott, ha a fejlődés érdekében radikális lépéseket kellett megtenni, és ennek a rugalmasságnak köszönhette a fejlődését.

A Frederik Idestam által alapított finn vállalat korai évei a nagyközönség előtt mára közismertté váltak. Elsőként cellulóz-feldolgozó üzemet alapítottak, később papírt, illetve gumiárut gyártottak. Még az 1900-as évek előtt elkanyarodtak az ígéretes, telegráfokkal, elektromos kábelekkel összefüggő tevékenységre, ami kitartott egészen a világháborúkig.

A csődközeli állapotot is megjárt Nokia 1960-tól kezdett tudatosan közeledni a telekommunikáció felé, és innentől kezdve az összes, nem ezzel a területtel összefüggő divíziót visszaépítették. A hálózatokkal, rádiótelefonokkal kapcsolatos fejlesztések a Salora nevű cég felvásárlása után indultak meg, a 80-as évekre pedig már elkészültek az első mobilkészülékek is.

A mobilok tömeggyártása a digitális hálózatok elterjedésével, a 90-es években indult be igazán. A 1998-ra a Nokia eladta 100 milliomodik készülékét, és innentől kezdve hosszú évekig a piac legjelentősebb szereplője volt. Az egyeduralom hanyatlása az első iPhone 2007-es megjelenésétől volt érzékelhető, mivel a cég nem tudta, vagy akarta lekövetni az érintőképernyő készülékek iránti igényeket.

A mobilok után is van élet

A Nokia 5800 volt az első, teljes érintőképernyővel szerelt mobilja a Nokiának, ami csak 2008 végén került a piacra, de a lemaradás ekkora tetemes volt. Az elavult Symbian leváltására is csak 2011-ben, az első windowsos mobil, a Lumia 800 bemutatásakor került sor. A Lumia sorozattal a Nokia jelentősége és piaci részesedése alaposan visszaesett, a sztori pedig végül azzal zárult, hogy a Microsoft 2013 szeptemberében bejelentette, hogy felvásárolja a Nokia mobilos részlegét.

A Nokia azóta főként a hálózati megoldásaira, illetve a mostanában eladósorba került térképüzletére koncentrált. Ez nem akadályozta meg azonban abban, hogy a Technologies részleg ne fejlesszen Androidra, illetve ne adjon ki bérgyártásba egy androidos táblagépet, az N1-et. Sokakban máig él a remény, hogy a Nokia mobilokkal tér vissza, de a legutóbbi ilyen jellegű pletykákat a vezetőség határozottan cáfolta.

Reménykedni tehát továbbra is lehet, addig is: köszönünk mindent és boldog 150. szülinapot, Nokia!