Ausztráliában szerdán éjféltől a világon elsőként lépett életbe a közösségimédia-alkalmazások blokkolásáról szóló szabályozás a 16 év alatti felhasználókra vonatkozóan, amit a szülők és gyerekvédelmi szakemberek nagy része üdvözölt, a technológiai szolgáltatók és a szólásszabadságot féltő aktivisták pedig hosszú ideje bíráltak. Az új törvény, ami a hivatalos közlések alapján nemcsak a főbb politikai pártok egyetértésével, hanem az ausztrál szülők mintegy háromnegyedének támogatásával született meg, közel 50 millió ausztrál dolláros (10 milliárd forintnak megfelelő) bírságok kilátásba helyezésével kötelezi a legnagyobb platformokat, köztük a TikTok-ot, a YouTube-ot, a Facebookot vagy az Instagramot a gyerekek hozzáférésének korlátozására.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök csütörtökön a News Corp Sky News című műsorában beszélt róla, hogy a szükséges intézkedések bevezetése szükségszerűen nehézkes lesz, de azok "végső soron életeket menthetnek". A Reuters beszámolója szerint Ausztrália közösségi médiás hírfolyamait időközben elárasztották a magukat 16 év alattinak valló felhasználók hozzászólásai, amelyek még a miniszterelnök TikTok-oldalán is olyan üzeneteket hagytak, mint a "még itt vagyok" és a "várj csak, amíg én is szavazhatok majd”. Albanese szerint ez a "hetvenkedés" csak arra jó, hogy az érintett szolgáltatók könnyebben deaktiválják el a fiókokat, a beavatkozásról szólva pedig kiemelte a fiatalok védelmét a közösségi média mentális egészségügyi kockázataitól, a zaklatástól, a testképproblémáktól és a függőséget okozó algoritmusoktól.

Az ausztrál internetszabályozó hatóság közben arra szólítja fel a törvény hatálya alá eső platformokat, hogy jelentsék a 16 év alatti fiókok számát a szerdai tiltás életbe lépése előtti és utáni napokban. A Reuters ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a fiatalok egy része most azzal haknizik, hogy simán átlépi majd a korlátozásokat, és a Google nyilvánosan elérhető adatai szerint a virtuális magánhálózatok (VPN-ek) iránti keresések a jogszabály hatálybalépése előtti héten évtizedes rekordot döntöttek. Az ausztrál tartalomszolgáltatók ugyanakkor a követők és a megtekintések számának jelentős csökkenéséről számolnak be, a kormányzat tájékoztatása szerint pedig csak a TikTokon mintegy 200 ezer fiókot deaktiváltak a tiltás életbe lépése óta.

A semminél több, de valaminek még kevés

A hírügynökség arról is beszámolt, hogy az alkalmazásletöltési listák élére ugrottak azok a tilalom alá nem tartozó platformok, amelyek mondjuk privát üzenetküldőként, nem pedig közösségimédia-szolgáltatásként definiálják magukat. Az ausztrál kormány erről azt közölte, hogy a szabályozott platformok lajstromát "dinamikusnak tekinti". A helyzet alakulását világszerte nagy figyelem övezi: amerikai szenátorok üdvözölték az új rendelkezéseket, és mások mellett Franciaország, Dánia vagy Malajzia is közölte, hogy valamilyen formában az ausztrál modellt akarja követni. Az első körben megnevezett tíz közösségimédia-platform ellenezte a törvényt, de kijelentette, hogy szándékában áll megfelelni annak – más kérdés, hogy a Reddit például már múlt pénteken az ausztrál legfelsőbb bírósághoz fordult "a szabad politikai diskurzusba való beavatkozásra" hivatkozva.

A Meta közben a szokásos hamis dilemmát sulykolja, amely szerint "szakértők, aktivisták és szülői csoportok" is amiatt aggódnak, hogy a tiltás a tinédzsereket "az internet kevésbé szabályozott részeire" tereli, így végső soron nem teszi biztonságosabbá a fiatalok online jelenlétét. Mások azzal érvelnek, hogy a közösségi média káros hatásai nincsenek annyira jól meghatározva, hogy egyértelmű legyen, milyen jellegű beavatkozások lennének hatékonyak a lakosság szintjén. Megint mások – köztük Jonathan Haidt amerikai pszichológus, akinek A szorongó nemzedék című könyve kiemelkedő szerepet kapott az ausztrál törvény vitájában – az eddigi legjelentősebb ilyen intézkedésként hivatkoznak rá a gyerekek védelmében.

Az ENSZ gyerekvédelmi szervezete, az UNICEF friss közleményében arra figyelmeztetett, hogy a közösségi média betiltásának megvannak a maga kockázatai, sőt a dolog vissza is üthet is. Álláspontjuk szerint a korhatár-korlátozást bevezető szabályozás önmagában nem lehet alternatívája annak, hogy a technológiai szolgáltató vállalatokat befektetésekre kényszerítsék a közösségimédia-platformok megfelelő kialakítására és a tartalom moderálására. Az UNICEF úgy látja, hogy a korhatárok egy tágabb megközelítés részeként működhetnek, az intézkedések hatásainak folyamatos monitorozásával. Ugyanilyen fontosnak nevezik a szülők és a tanárok digitális írástudásának fejlesztését, mivel jelenleg "lehetetlent kérnek tőlük" azzal, hogy tucatnyi olyan platformot és algoritmust ellenőrizzenek a nap 24 órájában, melyeket nem értenek, és talán nem is látnak.