A generatív modellek fejlődésének köszönhetően ma már gyakorlatilag bárki képes bármit akár mozgóképes formában is előállítani. Ezt a YouTube platformot birtokló Google-nél egyrészt örömmel látják, hiszen ez nagyban gazdagíthatja a videómegosztó kínálatát, ami több megtekintést, végül pedig több bevételt eredményezhet. A nagy MI-forradalom azonban legalább annyi kezelendő problémát is hoz, mint amennyi potenciális előnnyel jár.
Jó példa erre a kényes kötéltáncra az, ahogy két hatalmas nézettségeket produkáló csatornát kezelt a közösségi platform. A Screen Culture és a KH Studio tartalmai immár nem elérhetők, mivel a YouTube a jelek szerint megelégelte az üzemeltetők trükközését.
A Deadline beszámolója szerint a két csatornát összesen több mint 2 millió feliratkozó követte. Hogy utóbbiak közül hányan voltak tisztában azzal, mit is követnek, az nem egyértelmű, az viszont biztos, hogy a betiltott csatornák ugyanazzal értek el milliárdos nézettséget: nem létező filmek MI által generált előzeteseivel, illetve valódi kasszasikerek hamis trailereivel. Ezek az anyagok ráadásul gyakran jobban szerepeltek a keresési listákon, mint a tényleges forgalmazó promóciós filmjei.
És ugyan a Google tagadhatatlanul szereti a pénzt, ez a megkérdőjelezhető gyakorlat egy idő után annyi panaszt generált, hogy 2025 elején demonetizálták a két csatornát. Úgy tűnt, a reklámbevételekből származó jutalék megvonása elegendőnek bizonyul arra, hogy a csatornák jó útra térjenek, és egyértelműen jelezzék az anyagok címében, leírásában, hogy ezek nem valódi trailerek. A beszámolók alapján viszont ezek a tájékoztató adalékok az idő előrehaladtával egyre gyakrabban elmaradtak, ami végül a csatornák bezárásához vezetett.
Összetett történet
Ahogy a bevezetőben említettük, a Google/YouTube és a nagy nyelvi modellek viszonya meglehetősen kényes téma. Egyrészt a cég igyekszik egy sor saját fejlesztésű, MI-alapú eszközzel támogatni az új anyagok elkészítését, másrészt viszont ez oda vezetett, hogy már a platform legnagyobb sztárja is elkezdett nyilvánosan arról panaszkodni, milyen nagy a veszélye annak, ha kétes értékű és megkérdőjelezhető valóságtartalmú anyagokkal árasztják el a netet.
A kérdés a szerzői jogok szempontjából szintén kettős képet mutat. A világ legjelentősebb filmes adatbázisával rendelkező YouTube az általános szerződési feltételeinek egyértelmű megsértésének tekinti, ha valaki a tartalmaikon trenírozná generatív algoritmusát. Mindez azonban a jelek szerint nem nagyon gátolta meg az MI-piac óriásait abban, hogy nagyüzemben porszívózzák fel az értékes adattömeget.
A másik oldalon viszont a YouTube-ot vádolják jogsértéssel. Az OpenAI-jal nemrégiben komoly együttműködést kötő Disney például jogi következményekkel fenyegető felszólító levelet küldött a Google-nek, amely felhánytorgatta többek között a YouTube-on terjedő, MI által generált, Disney tulajdonát képező neveket, szereplőket, logókat tartalmazó videókat is. A Google erre reagálva elkezdte kiszórni a YouTube-ról a Disney-hez kötődő tartalmakat, és könnyen lehet, hogy a két hamis trailerekkel "házaló" csatorna bezárását is felgyorsította a Disney levele.
Az ötlettől az értékteremtésig – egy jól működő adattudományi szervezet alapjai
Miért bukik el annyi adattudományi kezdeményezés már az indulás után? A válasz gyakran nem az algoritmusok összetettségében, hanem az adatok minőségében és kezelésében keresendő. Stabil adatforrások, következetes feature-kezelés és egy jól felépített Feature Store nélkül a gépi tanulás ritkán jut el a valódi üzleti értékteremtésig.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak