Meglepő és előre borítékolható megállapítások is olvashatók a FaceKom nyáron végzett kutatásáról készült összefoglalóban. A hazai viszonyokra nézve reprezentatívnak tekinthető felmérés az elmúlt évben szinte a csapból is folyó chatbotok, illetve általában a mesterséges intelligencia ismertségét, használati arányát és elfogadottságát igyekezett feltérképezni.

A nagy nyilvánosság előtt szűk egy évvel ezelőtt debütáló ChatGPT generálta érdeklődés pillanatok alatt végigsöpört a világon, így az, hogy honfitársaink 91 százaléka halott már az MI-ről, nem tekinthető óriási meglepetésnek. Az viszont már kicsit túl szép adatnak tűnik, hogy ennek a csoportnak a többsége azt is állította, hogy nagyjából képben van a mesterséges intelligencia fejlődési ütemével és lehetőségeivel.
 

Érdekes módon az OpenAI fejlesztette ChatGPT-t, vagy más hasonló, nagy nyelvi modellre épülő szolgáltatást viszonylag kevesen használtak, használnak a magyarok közül. A 18-65 év közötti lakosságból mindössze 12 százalék válaszolt igennel erre a kérdésre. Ez ahhoz képest kevésnek mondható, hogy egyedül a ChatGPT több 100 millió felhasználót vonzott világszerte néhány hónap alatt.

Veszélyesnek tartjuk

Ahogy a világ számos pontján merülnek fel aggályos kérdések és megoldandó problémahalmazok a mesterséges intelligencia fejlődésével és felhasználásával kapcsolatban, úgy a téma iránt itthon is sokan táplálnak félelmeket, negatív érzéseket.

A legtöbben (72%) egyetértettek azzal, hogy a személyes adatokat felhasználása potenciális veszélyeket jelent az adatvédelem és a magánélet védelme terén. A válaszadók 65 százaléka úgy látja, az MI kiválthat bizonyos munkaköröket, így emberek veszíthetik el miatta az állásukat. Szinte ugyanennyien értenek egyet azzal az állítással, hogy a téma szabályozása jelenleg nem megoldott: nem egyértelmű, ki viseli a felelősséget a mesterséges intelligencia döntéseiért, ami jogi aggályokat vet fel.

A veszélyek mellett a lehetőségeket is látják a magyarok a gyorsan fejlődő új technológiában. A válaszok alapján a legtöbben a természettudományokat és kutatást (81%), valamint a termelést és logisztikát (77%) jelölték meg, mint olyan területeket, amelyek esetében a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetnek előnyei. Az egészségügy, oktatás és közlekedés területeinél a válaszadóknak nagyjából a harmada nem látja egyértelműen az MI hasznos felhasználási lehetőségeit. A kutatási összefoglaló szerint ez arra utal, hogy sokan nincsenek pontosan tisztában a technológia potenciáljával, hiszen a fejlődésből ezek az iparágak sem fognak kimaradni.