A SpaceX már több mint félmillió előrendelést kapott a Starlink internetes szolgáltatásra, és egyelőre nem lát olyan technikai jellegű problémát, amelynek következtében ne tudná kielégíteni az ügyfeleket. Az egyetlen korlátot a sűrűn lakott városi területek jelentik, de tényleges kihívásra csak akkor számítanak, amikor már sok millió ügyfelet kell majd kiszolgálniuk – közölte tegnap a vállalat vezérigazgatója.

Elon Musk szokás szerint a Twitteren osztott meg információkat a Starlinkről, ebben az esetben a CNBC egyik munkatárásának válaszolva. Kiderült, hogy a 99 dolláros depozitok egyelőre nem járnak szolgáltatási garanciával, viszont teljes egészében visszatéríthetők lesznek. Ahogy korábban írtuk, a cég amerikai ügyfelelinek élesben már 499 dolláros belépési költséggel és 99 dolláros havidíjjal kell majd számolniuk.

A SpaceX továbbra sem jelölte meg az előrendelések mellett a tényleges felhasználók számát, sem a kereskedelmi szolgáltatás beindításának konkrét időpontját. Az valószínűnek látszik, hogy az eredeti tervekkel ellentétben az idén már nem kerül rá sor. A szolgáltatás egyelőre béta fázisban van az Egyesült Államokban és néhány más országban, Musk pedig a múlt hónapban arról beszélt, hogy a bétatesztet a konstelláció kiépítésével minden bizonnyal még a nyáron lezárják.

Sokba kerül, de van rá pénz

Ez utóbbi a SpaceX nemrég módosított licencei alapján több mint 2800 darab műholdat jelentene, melyeket az 1100-1300 kilométeres és az 540-570 kilométeres magasságok között állítanak majd különböző Föld körüli pályákra. A Starlink konstellációjába pillanatnyilag 1500 műhold kapcsolódik, a hálózat kiépítésének tempóját pedig jól érzékelteti, hogy ezek közül 610 darabot ebben az évben küldtek fel.

Az aktuális elképzelések szerint a majdani, globális szolgáltatást biztosító megakonstelláció legalább 12 ezer műholdból áll majd, amit 10 milliárd dollárba kerül összehozni, vagyis a világ minden pontján elérhető, ultragyors internetes kapcsolathoz még sok ezer műholdat kell pályára állítani. Bár a Starlink által megszerezhető piac több szempontból is hatalmas, főként ha a szabályozóknál átverekszik a mozgó járművek kiszolgálásának lehetőségeit is, a cégnek addig Musk szavaival élve egy "mély pénzügyi szakadékon" kell átnavigálnia magát.

Ebben nagy kihívás lesz például a vételhez szükséges terminálok költségeinek leszorítása, mivel ezeken a vállalat még a combos belépési díjak mellett is darabonként majdnem 1000 dollárt bukik. A rakéták építése és a műholdak világűrbe küldése természetesen tőkeigényes dolog, amibe eddig is rengeteg pénzt fektetett a világ két leggazdagabb embere, az amazonos Jeff Bezos és a Teslát is irányító Elon Musk.

A Starlink és Bezos ugyancsak több ezres műholdcsordával tervezett Kuiper projektje ebben a tekintetben egymással versenyez: a SpaceX a múlt hónapban fogadta el az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) feltételeit azzal kapcsolatban, hogy egyes műholdjainak a tervezettnél alacsonyabb pályán való elhelyezésével interferenciát tapasztalhatnak majd a Kuiper Systems által telepített szatelitektől.