Valószínűleg üzletileg sem hasznos, ha az olvasók nem bíznak egy hírszolgáltató híreiben. Ha egy hírlap vagy online hírportál hazudik, minek olvasni? Két nagy politikai hírszolgáltató, a harmadik legnagyobb elérésű amerikai napilap, a The Washington Post (kb. 2,6 millió olvasó) és a nyugati part meghatározó lapja, a Los Angeles Times (kb. 600 ezer olvasó) tulajdonosai összefogtak, hogy mesterséges intelligenciával állítsák helyre lapjuk renoméját.

A médiacsatornák hitelességének megingása ugyanis pénzben is kimutatható, vélik a tulajdonosok. Amikor például Jeff Bezos 2013-ban megvásárolta meg a The Washington Postot, megmentőként fogadták, mert a lap nehéz helyzetben volt. Bezos befektetése nemcsak megmentette a lapot, de növekedési pályára is állította. Az utóbbi időben azonban ismét megfordult a trend, ami évi több tízmillió dollár mínuszt jelent.

Mindennek az ellenkezőjét is

A megoldásról némi konkrétumot Bezos társa, a vagyonát biotechnológiai vállalkozásokkal szerző Patrick Soon-Shiong csepegtetett, aki 2018 óta Los Angeles Times tulajdonosa. (A két vállalkozó abban is együtt mozgott, hogy az elnökválasztás előtt lapjuknál letiltották azt az írást, amelyben a szerkesztőség támogatásáról biztosítja Kamala Harrist. Bezos azt nyilatkozta, hogy büszke a döntésére, és nagy reményeket fűz Donald Trump visszatéréséhez.)

Soon-Shiong az ismert politikai kommentátor, Scott Jennings rádióműsorában beszélt (az alapvetően republikánusokhoz sorolt újságíró egyébként Soon-Shiongnak köszönhetően egy ideje a Los Angeles Timesnak is dolgozik) a tervről, egy mesterségesintelligencia-vezérelte hitelességmérőről.

Ha az olvasó úgy érzi, hogy a cikk forrása bármilyen mértékben is elfogult, nyom egy gombot, és máris megkapja ugyanannak a sztorinak mindkét oldalát, amit akár kommentálhat is. (Sajnos Soon-Shiong arról nem beszélt, hogy mi a helyzet, amikkor egy történetnek kettőnél több oldala is van…) A rendszer az újságírókat is segítené azzal, hogy megmondja, hogy az elkészült anyagot valóban hír vagy csak az újságíró véleménye a hírről.

Soon-Shiong nem számít arra, hogy ötletüket örömmel fogadják az újságírók, sőt: fájdalmas lesz a bevezetése. Szerinte azonban ez csakis annak tudható be, hogy az emberek (nyilván a milliárdos vállalkozókkal ellentétben) "nem szeretik a változást".

Bezos szintén a napokban beszélt egy konferencián arról, hogy helyre kell állítani a hírszolgáltatókba vetett bizalmat. Ő azonban konkrétumok nélkül csak annyit mondott, hogy van egy rakás ötlete erre, és sok mindent már ki is talált.

Veszélyezteti-e a sajtót?

Bár rendszer működésének részleteiről lényegében semmit sem tudni, az kiderül a vállalkozó szavaiból, hogy úgy akarja helyreállítani a bizalmat, mintha maga nem bízna lapja munkatársaiban. Ezt hánytorgatta fel a Financial Times beszámolója szerint Ann Marie Lipinski, a Harvardon működő Nieman Foundation for Journalism egyik vezetője is, aki szerint egyértelműen erre utal, hogy a tulajdonosok a nyilvánosság előtt akarja őket ellenőrizni és minősíteni. Ez az egész iparág számára káros, mondta Lipinski. Hasonlóan vélekedik a tervről az USA legnagyobb közszolgálati rádióadójának egy korábbi vezetője, Vivian Schiller is, aki szerint az mindenki legrosszabb rémálmát valósítja meg.

Tény azonban, hogy ­mélyponton a hírszolgáltatók iránti bizalom. Míg a 70-es években 70 százalék bízott a sajtóban, a Gallup egy idei felmérése szerint az amerikai lakosság kevesebb mint harmada hiszi el, hogy igaz, amit az újságírók írnak.