A francia LeMagIT számolt be arról, hogy a chipgyártó óriás már 2017. november 29-én értesítette gyártópartnereit a processzoraiban felfedezett biztonsági hibákról. Ami igazán megdöbbentővé teszi a helyzetet, hogy ugyanezen a napon döntött úgy Brian Krzanich, a vállalat vezérigazgatója, hogy értékesíti a tulajdonában levő Intel-részvények felét.

Duplán rossz döntés

Állításuk szerint hozzájutottak ahhoz a titkos feljegyzéshez a franciák, amit az Intel küldött ki OEM ügyfeleinek tavaly november végén. A titoktartásra kötelezett gyártók tehát az ügy kipattanása előtt bő egy hónappal tudhattak arról, hogy hardveres hibák vannak az amerikaiak processzoraiban.

Mégsem lehet a szemükre vetni, hogy rengeteg idejük volt felkészülni a helyzet nyilvánossá válására. A Google ugyanis még tavaly június elsején figyelmeztette az Intelt az általa felfedezett biztonsági hiányosságról, mely rengeteg CPU-ban problémát okoz. Az azóta eltelt idő alatt a vállalat CEO-jának egyik legfontosabb dolga lehetett eladni részvényeinek felét, amivel összesen 11 millió dolláros bevételre tett szert.

Nem túl földtől elrugaszkodott feltétlezés, hogy a papírok várható értékvesztése miatt döntött úgy Krzanich, hogy még azelőtt megszabadul javuktól, mielőtt a vihar elérné az Intelt. Ha ez volt a szándéka, elkalkulálta magát. November 29-én ugyanis lokális minimumon jártak a papírok, 44 dollár alá is benézett egy részvény ára. És ugyan valóban megzuhant az árfolyam a január eleji bejelentéseket követően, a januári 42,5 dolláros minimumot azóta nem csak ledolgozta, hanem az ezredfordulón bekövetkezett dotcom válságot közvetlenül megelőző időszakot kivéve minden korábbinál jobb eredményt produkált, 50 dollár fölé küldve a részvények értékét.

Ezzel Krzanich nem csak kevesebbet kapott a birtokában levő papírokért, mintha kivárt volna mostanáig, hanem még bennfentes kereskedésért is előveheti az amerikai tőzsdefelügyelet. A CEO – és vállalata – ugyanakkor váltig állítja, hogy semmilyen hátsó szándék nem állt a háttérben, a részvények eladását már október óta tervezte az igazgató.

Úgy hiányzott ez az információszivárogtatás a chipgyártónak, mint üveges tótnak a hanyattesés, hiszen egyébként is egyre komolyabb vizsgálatok tárgyává válik Washingtonban. A vállalat szemére vetik, hogy habár partnereiket értesítették a helyzetről, az érintett processzorokat továbbra is úgy értékesítették, mintha semmi sem történt volna.

2017 Q4 eredményeit még nem befolyásolták

Az első, Meltdown névre keresztelt hardveres hiba miatt ártó szándékkal összerakott programok a CPU-t tartalmazó eszközön futó operációs rendszer kernelmemóriájának védett területeit is képesek lehetnek kiolvasni. Ezzel pedig az összes érzékeny, védettnek gondolt információ, például jelszavak is kiszivároghatnak. A hozzá készített javítások a felhasználói folyamatokat kerülőútra kényszerítik a kernelmemória elérésekor, ami jelentős teljesítményvesztéssel jár. Becslések szerint valahol 5-30 százalék közötti lassulással kell számolni, az adott feladattól és az érintett processzortól függően.

A Google – pontosabban annak Project Zero csapata – rántotta le a fátylat a második, Spectre nevű sérülékenységről. A cloud üzemeltetőjének infrastruktúrájától függően akár ügyféltől való adatlopást is lehetővé tesz, emellett pedig futó programokból képes jogosulatlan információszerzésre. Ráadásul a Spectre-re alapuló támadások észlelése jelenleg szinte lehetetlen feladatnak bizonyult egy hónapja. Az antivírus megoldások is csak azt a malware-t tudták érzékelni, ami már bejutott a rendszerbe, ez pedig már késő lehet az adatszivárgás megelőzésének szempontjából.

Mindazonáltal a történtek még nem érintették az Intel tavalyi utolsó negyedéves eredményeit. A bevétel éves szinten 8 százalékkal bővült, elérve a 17,1 milliárd dollárt, köszönhetően az adatközponti és az IoT-val foglalkozó részlegek kiemelkedő teljesítményének. Az egyszeri tételektől megtisztított (non-GAAP), egy részvényre jutó eredmény 37 százalékkal nőtt; még úgy is, hogy közben a PC-s szegmensből származó bevételek 2 százalékkal estek. Ezzel egyébként az Intel bevételeinek már közel fele – 47 százalék – származik az adatközpontokba szánt termékek eladásaiból.