Már az idén beszedi Franciaország a globális technológiai vállalatok országon belül keletkezett bevételei után a tervezett 3 százalékos adót. Ezt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az után jelentette be, hogy amerikai kollégája, Steven Mnuchin levélben tájékoztatta az OECD-t: az USA kivonul a digitális adóról folyó nemzetközi egyeztetéséről. Az Egyesült Államok azért állt fel a tárgyalóasztaltól, mert a megbeszéléseken, melyeken 140 ország vett részt, nem történt előrelépés, de továbbra is az az álláspontja, hogy egységes nemzetközi megoldásra van szükség, szól a hivatalos indoklás.

A franciák nincsenek egyedül

A francia pénzügyminiszter viszont azt mondta, hogy az USA lépése provokáció az OECD minden tagjával szemben. Le Maire ugyanis az amerikai illetékesekkel épp ellentétesen ítélte meg a tárgyalások állását, mint egy francia rádiónak nyilatkozta, már csak centiméterekre voltak a megállapodástól. Megerősítette azt a korábbi álláspontját is, hogy Franciaország az idén megkezdi a techadó kivetését, ha tárgyal erről az USA, ha nem. A francia parlament már tavaly döntött a digitális adóról, ám beszedését épp az OECD-tárgyalásokra való tekintettel függesztették fel idén év végéig. Ezzel egyértelműen elsősorban a GAFAM-ként is emlegetett ötöstől, a Google-től, az Amazontól, a Facebooktól, az Apple-től és a Microsofttól szereték több adót beszedni.

Ráadásul a franciák ezzel nincsenek egyedül. Az amerikai pénzügyminiszter levelére például Franciaország, Nagy-Britanniával, Olaszországgal és Spanyolországgal közösen reagált.

A tervek szerint az OECD keretein belül az év végéig kellene megoldást találni a techvállalatok nemzetközi adózási kereteinek kidolgozására, de miután az USA kivonult, ráadásul az ország elnökválasztás előtt áll, kicsi az esély a megállapodásra. Ugyanakkor Amerika elutasítja az egyoldalú adók kivetését, és csak egy OECD keretében létrejött megállapodást fogadna el.

Oda viszik a pénzt, ahol kevesebb a teher

Az európai államokat az zavarja, hogy bár a globális techvállalatok az EU-ban is nagyon nagy súllyal vannak jelen, és kiterjedt gazdasági tevékenységet folytatnak, a nemzetközi jelenlétüknek köszönhetően kibújhatnak a helyi adóterhek alól. Az USA-t pedig azért érinti érzékenyen mindez, mert főleg amerikai székhelyű cégekről van szó, melyeket a Trump-kormányzat fenyegetéssel és szép szóval próbál hazacsalogatni (építsenek amerikai gyártókapacitásokat, és konszolidálják otthoni vállalataikban a globális bevételeiket).

Ezért a francia adózási tervekre is a franciák önérzetének különösen fájó importvámok bevezetésével (champagne, sajt stb.) fenyegetőztek. A közelmúltban pedig a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó amerikai kormányhivatal (Office of the United States Trade Representative) azt is bejelentette, hogy vizsgálat alá vonták egy sor ország (Ausztria, Brazília, Cseh Köztársaság, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Törökország stb.) adózási gyakorlatát, hogy az nem diszkriminatív-e az amerikai vállalatokra nézve.