Az Európai Beruházási Bank 200 millió eurós hitelkeretet biztosít az OVHcloudnak fejlesztésekre.

Uniós keretből bővítheti adatközpont-hálózatát az egyik legnagyobb uniós felhőszolgáltató. A francia OVHcloudnak, amelynek tavaly márciusban két csarnoka is leégett egy strasbourgi létesítményében, az Európai Beruházási Bank (EIB – European Investment Bank) biztosít 200 millió eurós hitelkeretet, amelyet csak új adatközpontok építésére lehet fordítani.

Az EIB a finanszírozási megállapodásról kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy a 200 millió eurós hitelkeret a bank eltökélt szándékát mutatja, hogy aktívan támogassa a digitális piac európai szereplőit – összhangban az EU technológiai szuverenitását célzó stratégiájával. Mint a The Register írja, állítólag ez az első eset, hogy az EU befektetési bankja, amely a tagállamok állami tulajdonában van, felhőszolgáltató vállalatnak nyújt fejlesztési finanszírozást.

A közlemény szerint az OVHcloud a finanszírozásért cserébe vállalja, hogy 2024 végéig 15 új adatközpontot nyit, ebből 10-et az Unió területén. A többi azonban az Unión kívüli terjeszkedését szolgálná. Az OVHcloud vezérigazgatója, Michel Paulin szerint ezzel a forrással gyorsabban, magasabb szinten és erősebben népszerűsítik "az európai értékeinket tiszteletben tartó felhőt".

Nem csak építkeznek: a célzott hitel egy részét kutatás-fejlesztésre fordítják, például nagy sűrűségű tárolási megoldásokon, új hűtési technológiákon dolgoznak. Utóbbi igencsak érzékeny pontja a vállalatnak: a strasbourgi adatközponttűz vizsgálata kiderítette: a létesítményben nem volt például automatikus tűzoltórendszer.

Az a bizonyos digitális szuverenitás

Az EIB is azt hangsúlyozta, hogy a támogatással erősítik az Európai Unió autonómiáját egy stratégiai területen. (A felhő ugyanis a gazdasági és társadalmi életünk minden területének digitalizációjának alapvető építőköve – idézte a közlemény a bank vezérigazgatóját, Ambroise Fayolle-t.) Ambiciózus tervekből nincs hiány. Többségükben az EIB-nek is lesz szerepe a finanszírozási oldalon.

Másfél hete született megállapodás, hogy az Unió a 2023–2027 közötti időszakban 2,4 milliárd eurót fordít egy kommunikációs műholdrendszer, az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) kiépítésére. Igaz, ennek végső szövegét majd még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, de ha beindul a fejlesztés, akkor a forrásokat részben az EIB-nek kell biztosítania. Ugyanilyen finanszírozási szerepe lesz majd az EU-s Chips Act végrehajtásában, amely épp a napokban került közelebb a megvalósuláshoz, miután találtak rá 43 milliárd euró forrást.

Az persze kérdés, hogy ezek a források mire lesznek elegendőek azokkal a globális amerikai szereplőkkel szemben, melyek két évtizede folyamatosan döntik a pénzt saját felhőjükbe. Becslések szerint a három nagy (Amazon, Google, Microsoft) együttesen és eddig közel 300 milliárd dollárt költött felhős kapacitásai kiépítésére.

Ez a hatalmas és folyamatos beruházás az európai piac erőviszonyait is meghatározza: az EU felhőpiacának háromnegyedét a három amerikai big tech cég uralja.

Cloud & big data

Megépült az uniós MS365/Google Docs Editors-alternatíva

A nyílt forráskódú Euro-Office-szal támadnák az uniós kollaborációs szolgáltatók a Microsoft és a Google európai pozícióit.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.