A 2021-ben életbe lépő új szabályok évtizedes távlatban írnák elő a könnyen beszerelhető cserealkatrészek biztosítását a háztartási gépekhez, televíziókhoz vagy szerverekhez.

A BBC jidén januárban számolt be róla, hogy  a környezetvédelemért felelős uniós miniszterek egy csoportja olyan előterjesztés előkészítésébe kezdett, amely könnyebben szétszerelhető és javítható termékek fejlezstésére kényszerítené a fogyasztási cikkek gyártóit, meghosszabbítva ezzel a termékek életciklusát is. A legelső körben a világítástechnikai eszközökről, a televíziókról és a háztartási nagygépekről volt szó – a mobiltelefonok, táblagépek vagy laptopok akkor még nem voltak a listán, de azt rögtön elismerték, hogy a felhasználók részéről ezek bevonására is mindenképpen mutatkozna igény.

Nem meglepő, hogy a fogyasztói érdekképviseletek bátortalannak minősítették a kezdeményezést, miközben a gyártói oldal túlzásokról beszélt a jogszabálytervezet kapcsán, ami a megszokott panel szerint veszélybe sodorja az innovációt. Ez utóbbihoz persze érdemes hozzátenni, hogy az állítólagos fejlődés eredményeként 2004 és 2012 között az 5 éven belül elromló nagy háztatási eszközök aránya 3,5-ről 8,3 százalékra emelkedett, miközben például az újrahasznosító központokba szállított mosógépek több mint 10 százaléka volt 5 évesnél fiatalabb.

Az egyes hulladékfajták tömegével számolva is a háztartási nagygépek képviselik a legjelentősebb kategóriát Európában évi 2,5 millió tonnával, ami 2016-ban az összegyűjtött elektronikai hulladék több mint 55 százalékát adta. Ezt akkor az informatikai és távközlési termékek, illetve a konzumer cikkek és a fotovoltaikus panelek követték. Bár az Eurostat szerint az e-hulladék begyűjtésében a tagállamok nagyobbik része elérte vagy túl is teljesítette a 2016-os célkitűzéseket, az uniós gazdaságokban az évtized elején tapasztalt átmeneti visszaesés után ismét növekszik (sőt összességében már a 10 millió tonnát is meghaladta) az eladott elektromos vagy elektronikai eszközök mennyisége.

Itt a szigorúbb szabályok első hulláma

Az Európai Bizottság október első napján jelentette be, hogy új szabályokat fogadott el a hűtőgépek, mosogatógépek, mosógépek, televíziók és szerverek környezettudatos tervezésére. A BBC tudósítása alapján 2021-től alkalmazott direktíva mások mellett arra kényszerítené a gyártókat, hogy az egyes termékekhez típustól függően 7-10 éven keresztül biztosítsák a megfelelő cserealkaltrészeket. Ez utóbbiról szólva érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó gépek teljes élettartamra vetített karbonlábnyomát fele részben maga a gyártás adja. Az EB várakozása szerint az új keretek között 2030-ra már éves szinten 167 terawattórányi villamos fogyasztást spórolhatnak meg, ami nagyjából megfelel Dánia éves felhasználásának.

A vásárlók szempontjából a Bizottság 150 eurós átlagos éves megtakarításra számít, bár a professzionális szervizszolgáltatásokat ezután is ki kell majd fizetni, hiszen az uniós szabályok csak a cserealkatrészek és a hozzájuk tartozó dokumentáció biztosítására kötelezi a gyártókat. Ugyanakkor azt is előírja nekik, hogy ezeket igény szerint 15 munkanapon belül bocsássák rendelkezésre, a cserealkatrészeknek pedig alkalmasnak kell lenniük arra, hogy általánosan használt szerszámokkal, a készülékek bármiylen károsítása nélkül beszerelhessék azokat. A szerverek esetében a szabályozás arra is kitér, hogy a gyártástól számított 8 évig kell gondoskodni a firmware-frissítésekről vagy az adattörléshez szükséges eszközökről.

Az új szabályokról az iFixit oldalán található részletes beszámoló, kitérve a lehetséges további lépésekre is. A BBC mostani tudósítása megemlíti, hogy több tucat amerikai államban már bevezettek saját rendelkezéseket a javításhoz való jogok különböző szintű védelmére, de a gyártóvállalatok lobbitevékenysége jelentősen lassítja a szabályok érdemi szigorítását. A fogyasztói érdekeket a lap szerint a nagy techcégek feldarabolásáért is kampányoló Elizabeth Warren szenátor képviseli a leghatározottabban: a 2020-as elnökjelölt-aspiráns többek között szövetségi szintű szabályozást tervez a gazdasági gépek szervizelhetőségének szavatolására.

Piaci hírek

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.