Egy középsúlyú elnökaspiráns konkrét programpontot csinált az Amazon, a Google vagy a Facebook szétdarabolásából, a szellemet pedig akkor is nehéz lesz visszazárni a palackba, ha végül nem őt indítják az elnökségért.

Elizabeth Warren demokrata szenátor december végén, pártjában legelsőként jelentette be, hogy elnökjelöltségre pályázik a 2020-as amerikai választásokon. Az eredetileg pénzügyi jogászként dolgozó szenátor politikusként sem távolodott el a banki szabályozási ügyektől, mostani programjának elemei pedig a munkavállalói jogokkal, az igazságos bérezéssel vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak. Ennek jegyében küzdelmet ígért a milliárdosok és a nagyvállalatok, illetve az általuk felbérelt politikusok ellen, a legfontosabb célja pedig saját megfogalmazása szerint az lenne, hogy végre mindenkire egyformán érvényes játékszabályokat teremtsen.

A különböző közvélemény-kutatások Warren népszerűségét 7 és 9 százalék közé lövik be, amivel a harmadik-negyedik helyen áll az elnökjelölt-aspiránsok között, jóval lemaradva a két jelenlegi éllovas mögött. Bár a tengerentúli elemzők szerint nem valószínű, hogy a verseny legvégén ő is labdába rúghat, a múlt hét végén olyan tervet lengetett be, ami a kommentárok alapján akkor is nagy hatással lehet a technológiai szektorra, ha a demokraták valaki mást indítanak az elnöki székért. A javaslat a nagy amerikai techcégek feldarabolásáról szól, ami a platformsemlegesség jegyében kizárná, hogy valaki egyfelől üzemeltetője legyen a piactereknek, másfelől ugyanott árulja a saját termékeit is.

Véget vetne annak, hogy a politikát is a techcégek csinálják

A szenátor ennek érdekében új szabályozókat állítana fel, amelyek feladata az óriásira hízott vállalatok korábbi összeolvadásainak felülvizsgálata lenne, mivel álláspontja szerint az ilyesmi nem csak a piaci versenyt lehetetlenti el, de közvetve a demokratikus társadalom működésére is káros hatással van. Warren a javaslatot tartalmazó levelében név szerint is említ néhány társaságot, hozzátéve, hogy ennél sokkal több vállalatról lenne szó: ilyen a Facebook és az Instagram vagy a WhatsApp szétválasztása, az Amazon és a Whole Foods felvásárlásának semmissé tétele, vagy akár a Google és a Nest korábbi akvizíciójának érvénytelenítése.

A tervnek fontos része, hogy a cégeknek alapértelmezett módon megtiltaná bármilyen felhasználói adat harmadik féllel való megosztását. A képviselő legutóbbi kampányeseményét is a New York-i Queensben tartotta, ahol az Amazon új központot épített volna a városi kormányzat több mint bőkezű támogatásával, végül azonban sértődötten visszavonult a lakosság és néhány helyi politikus ellenállására hivatkozva. Warren ezzel kapcsolatban ismét elmondta: meg kell akadályozni a nagy techvállalatok új generációját, hogy politikai súlyukat latba vetve a maguk kedvére alakítsák a szabályozást, gazdasági erejüket kihasználva pedig megfojtsanak vagy felvásároljanak minden lehetséges versenytársat.

A javaslat ebben a formájában két csoportra osztaná az érintett cégeket: az egyik kategóriába a 25 milliárd dollár feletti éves bevételt termelő társaságok kerülnének, a másodikba pedig azok, amelyek 90 millió dollár fölötti forgalmat csinálnak, de nem érik el a 25 milliárdot. A szabályozás tervezett változtatásai mindkét csoportra vonatkoznának, kivéve, hogy a 25 pluszos cégeket automatikusan platformszolgáltatónak minősítenék, és a trösztellenes törvények értelmében szükség szerint külön vállalatokra bontanák. Így az Apple-nek például el kellene döntenie, hogy az App Store-t üzemelteti, vagy saját alkalmazásait árulja benne, mert a kettő egyszerre nem lesz lehetséges.

A most belengetett változtatások két alapvető célja tehát a versenyellenes gyakorlatok felszámolása, ami egyrészt a versenytorzító hatású cégfelvásárlások tilalmát jelenti akár visszamenőleges hatállyal, másrészt a technológiai platformok nem jelenhetnek meg eladóként saját áruházaikban, ahol lemásolják és erőltetett árversenyben tönkreteszik a náluk gyengébb konkurenciát. Mindezt egyébként az európai, azon belül is a német szabályozáshoz lehet hasonlítani, ahol éppen nemrég merült fel a Facebook szankcionálása a különböző alkalmazásokon keresztül való adatgyűjtés miatt.

Csak annyi biztos, hogy a dolgok nem maradnak a régiben

A javaslat ellenzői legelsősorban éppen erre hivatkoznak: szerintük a körülményes európai szabályozás már bebizonyította, hogy az ottani piaci szereplők pont ezáltal válnak versenyképtelenné, hiszen nem véletlen, hogy a globális élmezőnyben nem igazán találhatunk európai techvállalatokat. Mások viszont már azt is óriási előrelépésnek tartják, hogy ilyen ötletek egyáltalán felmerültek ezen a szinten – a támogatók úgy látják, hogy a szóban forgó szervezetek tevékenysége már a szabad sajtó felszámolásával fenyeget, illetve azzal, hogy teljesen bekebelezik és végső soron összeomlasztják az amerikai kereskedelmet.

Miután a technológiai szektor megreformálása folyamatosan napirenden van az Egyesült Államokban, és a közvélekedésben egyre inkább a Big Tech vállalatok töltik be az első számú "nagyvállalati közellenség" szerepét, Elizabeth Warren bejelentését is érdemes komolyan venni. Nem elsősorban azért, mert a legesélyesebb elnökjelölt-jelölt programjáról an szó, hanem mert a vita leegyszerűsítve már a trösztellenes elveken alapuló reformok és a populista géprombolás között zajlik, vagyis a technológiai multiknak mindenképpen az eddigi status quo változására kell készülniük.

Az iparág tényleges működése még sosem volt ennyire a figyelem középpontjában, és annak ellenére, hogy néhány alkalommal (Microsoft, AT&T) így is indultak trösztellenes vizsgálatok, a meccsek a bíróságon és a szövetségi ügynökségeken, nem pedig a nagyközönség előtt zajottak. Erre példaként a Microsoft esetét hozzák fel, amely a 90-es évek elején kifejezetten jó megítélésű márkának számított az USA-ban, de a monopolhelyzetével kapcsolatos vizsgálatok, a vizsgálatok által felszínre hozott üzleti gyakorlatok, vagy éppen Bill Gates nagyképű viselkedése a nyilvános szenátusi meghallgatáson, alaposan megtépázták a vállalat reputációját.

Mivel a trösztellenes vizsgálatok eddig leginkább az árak boncolgatásában merültek ki, a techcégek újabb generációja ügyesebben el tudta kerülni azt a fajta figyelmet, amit annak idején a Microsoft kapott. Egy érdemi szabályozási reform azonban teret adhat azoknak az újabb keletű szempontoknak, amelyek arra is kiterjednek, hogy a koncentrált vállalati erő milyen módon torzítja el az adott piaci szegmenseket – ebben a tekintetben pedig a jelenlegi piacvezetők sem különböznek sokban a PC-szegmenst zsebrevágó Microsofttól. Az Amazont például már jó ideje vádolják azzal, hogyaz  e-kereskedelmi platformján gyűjtött adatok elemzésével pontosan meghatározza a termékek aktuális vagy jövőbeni sikerességét, majd kijön a saját ajánlataival, aláígérve a többi kereskedőnek. Eddig azonban sem az Amazonnak, sem a Google-nek vagy a Facebooknak nem igazán kellett a bíróságon is megvédenie az igazát ilyen és hasonló ügyekben.

Piaci hírek

Egyelőre csak maszatolnak, hogy ki kontrollálná a Facebook Libra valutáját

Az egyre erősödő politikai ellenállás szempontjából érdemes lenne rá válaszolni, hogy miként ellenőrizhetnek magánvállalatok egy általános fizetőeszközt, de a Facebook egyelőre csak a jóhiszeműségét bizonygatja.
 
Könnyen érthető, de fejlett védelmi megoldások nélkül nehezen elhárítható módszert követnek a bizalmas információk ellopására utazó kiberbűnözők.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.