Amióta Kína belengette, hogy akár korlátozhatja is a technológiai ipar számára nélkülözhetetlen ritkaföldfémek exportját, felértékelődött minden olyan eljárás, amely gyorsan és viszonylag alacsony költséggel képes kimutatni új potenciális lelőhelyeket. Ezek a startupok a befektetők új sztárjai.

Az egyik legsikeresebb közöttük a Stanford Egyetemről kinőtt spin-off, a KoBold Metals.

A mesterséges intelligencia ás mélyre

A KoBold "aranycsinálója" egy mesterségesintelligencia-alapú platform, amit a Stanford Egyetemmel közösen fejlesztettek. A platform algoritmusát a világ minden tájáról összegyűjtött geológiai adatokkal okosították, amihez becsatornáztak magán- és állami finanszírozású kutatási anyagokat is. A startup szerint a platform a hagyományos kutatási módszereknél tízszer pontosabban képes meghatározni a kritikus ásványok (pl. nikkel, kobalt stb.) legvalószínűbb lelőhelyeit.

Könnyű belátni, mekkora üzlet lehet abban, ha valaki alacsonyabb költséggel és/vagy gyorsabban találja meg kritikus ásványok új lelőhelyeit. A cégben olyan befektetők is látnak fantáziát, mint Bill Gates vagy Jeff Bezos, de energiaipari vállalatok is beszálltak a finanszírozásába. A CrunchBase adatbázisa szerint a 2018-ban alapított startupba eddig több mint 400 millió dollárt fektettek.

Ennek közel felét egyébként idén nyáron kapta: 195 millió dollárt egy konzorciumtól, amit a T. Rowe Price befektető cég hozott össze, és ezzel unikornis státuszba került. A konzorciumhoz csatlakozott például a már említett Gates és Bezos mellett az Andreessen Horowitz, a Breakthrough Energy Ventures, az ausztrál BHP Group bányavállalat, az Equinor nevű norvég energiaipari vállalat és a Mitsubishi is. Utóbbinak ez a második befektetési köre a fiatal vállalkozásban.

Már nem csak lehetőség

A Nikkei szerint a KoBold már nem csak a nagy lehetőség. A startup készített egy megvalósíthatósági tanulmányt is, amelyhez egy bányászati vállalat rengeteg próbafúrást végzett. A mintákat különböző teszteknek vetik alá (mérik többek között a viszkozitásukat, mágnesességüket stb.), majd ezek az adatpontok, valamint a helyszínre vonatkozó információk (pl. az ún. hibastruktúra, magassági adatok stb.) bekerülnek a KoBold platformjába, amely összehasonlítja azokat múltbeli mintákkal. Az MI-algoritmus pedig ez alapján meghatározza a valószínűségét annak, hogy a helyszínen lehet-e kritikus ásványi anyag, és arra vonatkozóan is ad javaslatot, hogy érdemes-e további vizsgálatokat végezni.

Szakértők szerint ezzel a módszerrel a hagyományos eljárásokhoz képest (amely a geológusok becslései alapján végzett próbafúrások sokaságán alapul), sokkal gyorsabban lehet haladni, és már kisebb mintaszám esetén (azaz kevesebb próbafúrással) is pontosabbak lesznek a becslések.

A KoBold platformjának egyelőre az a szűk keresztmetszete, hogy csak néhány területről vannak adatai. A startup ezért elsősorban arra akarja fordítani a júniusban kapott 195 millió dollár jelentős részét, hogy további adatokat gyűjtsön az MI hatókörének tágítására. Ehhez akár hagyományos ásványkutatási projektekbe is beszáll: többek Zambiában és Kanadában vesz részt ilyenekben a Rio Tinto Grouppal, de a Mitsubishivel is körvonalazódik az együttműködése.

A kereslettel nem lesz gond

Az elektromobilitás rendkívül megdobta a kulcsfontosságú nyersanyagok iránti keresletet. Ez az akkuk újrahasznosítására hatásos eljárást kidolgozó startupok ázsióját is emelte, főleg mert a kritikus ásványi anyagokra a megújuló energiaforrásokhoz és a félvezetőiparnak is szüksége van. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint gyorsul a kereslet növekedése: a 2022-es szinthez képest öt év alatt háromszorosára nő a lítium iránti kereslet, a nikkel és a kobalt iránti pedig akár akár 70 százalékkal is nőhet.

Az érintett iparágak szereplői azonban nemcsak az új források megtalálásában gondolkodnak, hanem az újrahasznosításban is. A Mitsubishi maga is komoly hulladékakkumulátor-feldolgozó kapacitást épít, és már évek óta finanszíroz olyan startupokat, melyek az ipari hulladékok újrahasznosításhoz fejlesztenek technológiákat.