Kiemelt szempont lett az adatközponti létesítményekbe fektetőinek, hogy mennyire zöld az adott létesítmény, állítja egy globális ingatlan-tanácsadó és -szolgáltató cég. (Kevés a JLL-hez fogható vállalkozás van a világon: a ma már chicagói központtal működő vállalat egyik elődjét 1783-ban, azaz lassan közel két és fél évszázada alapították Londonban.) Miközben Kína őrült tempóban növeli adatközpont-kapacitását, és ehhez bármilyen szennyező energiát hajlandó felhasználni, a nyitottabb piaccal rendelkező államokban működő adatközpontok éppen ellenkező utat járnak be: szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésén dolgoznak, hogy vonzóbb befektetéssé váljanak az éghajlatváltozás ellen fellépő befektetők számára.

A JLL legfrissebb, adatközpontpiaci trendeket szondázó kutatása az ázsiai régióra koncentrál, de a globális szereplők miatt megállapításai más térségekre is érvényesek. A több mint 500 üzemeltetési cég vezetőjének válaszai alapján a szektor egyik legfőbb célja a következő két évben a fenntarthatóbb működésre való áttérés lesz. A válaszadók fele mondta azt, hogy 2023-ig be akar vezetni valamilyen fejlett, mesterséges intelligenciával működő hűtési technológiát.

Mint a Nikkei összefoglalója írja, az üzemeltetők már egyáltalán nem csak az energiafogyasztásuk csökkentésében gondolkodnak. A komplex tervekben a hulladék(hő) minimalizálására és a megújuló energiaforrásokra való áttérés is fontos szerepet kap. Ebben a Google jár az élen: adatközpontjaiban a teljesen automatizált, mesterséges intelligenciával vezérelt hűtési technológia 40 százalékkal csökkentette az ehhez kötődő energiaigényt.

A nagy fogyasztók egyébként Kína, Japán, Ausztrália, Szingapúr és India. Ezekben az országokban az adatközpontok éves fogyasztása meghaladja a 500 megawattot (ez kb. annyi energia, amivel négymillió világítótestet lehet egy évig működtetni).

Nagy problémát okoz a koncentráció

Az is probléma, hogy az adatközpontok koncentrálódnak. Ez igaz Kínára, amely elsősorban belső igényeit igyekszik kielégíteni, de Szingapúrra is, amely pedig hagyományosan az egész Délkelet-Ázsiai régió központja. (Ugyanez a tendencia Európában is, ahol szintén néhány kisebb körzetre koncentrálódnak az európai és a globális szolgáltatók központjai.)

Az adatközpontok zöldítésének követelménye azzal párhuzamosan erősödött fel, hogy a pandémia miatt robbanásszerűen megnőtt az igény az adatközponti kapacitásokra (távmunka, online kereskedelem stb.). Ez pontosan nyomon követhető az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésében is, állítja a JLL jelentése. Négyévente duplázódik az iparág energiaigénye: jelenleg már a globális emisszió 4 százaléka írható a számlájára.

Miközben a szektor energiaintenzív, a felmérés szerint az ázsiai üzemeltetőknek mindössze 28 százaléka tudja megfelelően monitorozni az energiafelhasználását. Ha pedig erre egy üzemeltető nem képes, voltaképpen arról sem lehet elképzelése, hogy hol tudna javítani a létesítmény energiahatékonyságán.

Ha elég zöld, izgalmas befektetés

A JLL persze elsősorban befektetési szempontból vizsgálja a piacot. Mint a jelentés írja, a befektetők is felfigyeltek a megnövekedett érdeklődésre, és hogy emiatt az adatközponti létesítmények mint ingatlanbefektetések is izgalmasak lehetnek. Ám az ilyen befektetési döntéseknél egyre nagyobb súllyal esnek latba a fenntarthatósági mutatók.