Több forrásra hivatkozva állítja az Reuters, hogy az Apple feladta egy előremutató titkosított archiválási szolgáltatását. A döntés hátterében az FBI állhat, amely elsősorban azért protestált a fejlesztés ellen, mert az nehezítette volna a nyomozásait.

Mindenkinek azt mondják, amit hallani szeretne?

Az iPhone-ok titkosítása körüli vita nem új keletű. A hatóságok – egészen pontosan az FBI – és az Apple először 2015-ben feszült egymásnak komolyabban az iPhone-ok titkosítása kapcsán. Akkor egy nyomozást kellett volna a vállalatnak segítenie azzal, hogy feltöri egy gyanúsított telefonját. A vállalat ezt elutasította azzal az indokkal, hogy nem tudják feltörni, de ha tudnák, se tennék. A dolog végül úgy oldódott meg, hogy az FBI-nak sikerült bejutnia a készülékbe.

A vállalat erre azzal reagált, hogy az iOS-ben kiküszöbölte azt a lehetőséget, amin keresztül az FBI által megbízott cég feltörte a készüléket, és ennek némi hírverést is csinált.

A téma a közelmúltban ismét előkerült. William Barr amerikai főügyész nyilvánosan szólította fel az Apple-t, hogy oldja fel annak a szaúdi katonatisztnek a két iPhone-ját, aki egy floridai támaszponton lelőtt három amerikai katonát. Miután az Apple ezt arra való hivatkozással megtagadta, hogy nem tudja megtenni, mert nincsenek ehhez eszközei, még Donald Trump is megszólalt az ügyben. Lényegében azzal vádolta a vállalatot, hogy az a döntésével gyilkosokat, drogkereskedőket és más erőszakos bűnelkövetőket segít.

Ezek a nyilvános viták jól illeszkednek ahhoz az imázshoz, amit az Apple szeretne sugározni magáról: az Apple az a vállalat, amely minden konkurensénél jobban és igazán tiszteletben tartja a felhasználók magánélethez való jogát, etikusan és körültekintően kezelik a felhasználói adatokat.

Eközben – állítják a Reutersnek nyilatkozó informátorok – a vállalat többször is segítette az FBI-t olyan ügyekben, melyek nem kapcsolódtak konkrét nyomozásokhoz.

Az iCloud-szolgáltatás ügyében is egyeztettek

Az informátorok szerint a vállalat 2016-17 környékén egyeztetett az FBI-jal arról, hogy olyan szolgáltatást tervez indítani, amellyel a felhasználók a telefonjukon tárolt adatokat az iCloudba menthetik végponti titkosítással. Mivel ehhez az Apple nem rendelkezne mesterkulccsal, az adatokat akkor sem tudná kiadni, ha arra bíróság kötelezné.

Ezek után az FBI számítógépes bűnözési részlegének képviselői bizalmas megbeszéléseken győzködték az Apple-t, hogy állítsa le a projektet, mert azzal nagyon megnehezítené az FBI munkáját. A vállalat végül a megbeszélést követő évben valóban elvetette a végponti titkosítással ellátott archiválási szolgáltatás elindítását. Azt azonban a Reuters nem tudta kideríteni, hogy ez valóban összefügg-e az FBI-jal folytatott egyeztetéssel.

Az erről nyilatkozó volt Apple-alkalmazott is homályosan fogalmaz: olyan okokból állították le, amit el lehet képzelni. Az informátor szerint benne lehetett a pakliban az is, hogy a vállalat nem akarta a szolgáltatás ismét kormányzati támadások célpontjába kerülni, vagy ürügyet szolgáltatni arra, hogy titkosítás elleni jogszabályok szülessenek. És azt sem akarták, hogy ismét belekeveredjenek egy a 2015-öshöz hasonló ügybe. De lehet más magyarázat is. Egy volt Apple-alkalmazott szerint elképzelhető, hogy a vállalat attól félt, sok felhasználó nem tudja használni a mentési módot, és végleg kizárja magát az adataihoz való hozzáférésből.

A Reutersnek nyilatkozó volt FBI-osok már egyértelműbben fogalmaztak. Szerintük hathatott az FBI-nak az érve, hogy az iCloudban tárolt mentések már több ezer esetben bizonyultak létfontosságú bizonyítéknak. Az egyik informátor állította, hogy a 2015-ös, nagy nyilvánosságot kapott ügy ellenére az Apple rendre segítette a szövetségi kormányt.

Végül leállították a Plesio és KeyDropp kódnéven is emlegetett projektet, amin addig tíz ember dolgozott a cégnél. Ez megkönnyíti az FBI munkáját – írja a Reuters. A készülékek feltöréséhez használnak hacker szoftvereket, de ahhoz meg kell szerezni a készülékeket. Az iCloudon keresztül ellenben akár a felhasználó tudta nélkül is hozzáférhetnek az adatokhoz.

A múlt év első felében közel 1600 esetben kértek adatokat bírósági végzés alapján mintegy hatezer iCloud-fiókokból – és az esetek 90 százalékában kaptak is. Jó hír viszont, hogy a felhasználók többsége nem is bízik száz százalékban az Apple-ben.