Megszavazták, hogy a határellenőrzési, a migrációs és a bűnüldözési adatbázisok összekapcsolásával létrejöhet egy gigantikus biometrikus adatbázis.

Több mint 350 millió részben uniós, részben nem uniós állampolgár különféle adatbázisokban tárolt, személyes azonosításra alkalmas adatát, többek között a biometrikus azonosítóját tenné kereshetővé egy helyen a Common Identity Repository (CIR) néven létrehozandó rendszer. A javaslatot a múlt héten fogadta el nagy többséggel az Európai Parlament.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a legfőbb döntéshozói szerv is rábólint, de azt jelzi, hogy az európai ízléstől sem áll távol a totális ellenőrzés – természetesen biztonságunk érdekében.

A tervezett adatbázis tartalmazná bizonyos EU-s polgárok és az EU-ba beutazók minden olyan elérhető adatát, amit valamely hatóság nyilvántart: a biometrikus adatokat (például ujjlenyomat, arckép) épp úgy, mint a hagyományos azonosítókat (lakhely, születési dátum, útlevélszám stb.)

Megfelelő jogosultság birtokában az uniós hatóságok egy ujjlenyomat-leolvasással pontosan azonosíthatnak valakit, sőt még bizonyos tevékenységét is nyomon követhetik. Az EP, illetve az Európai Tanács is ígéretet tett arra, hogy a rendszer működtetéséhez olyan keretet határoz meg, amely szigorúan szabályozza az adatokhoz való hozzáférést, és garantálja a magánélethez való jog biztonságát.

A harmadik legnagyobb adatbázis lesz

A rendszer a tervek szerint tartalmazna egy európai keresőportált, ahol személyazonosító adatok és biometrikus adatok alapján lehet keresni. Lenne benne egy közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás, ami összekapcsolná a különböző biometrikus adatbázisokat (adatok lekérdezése, összehasonlítása). Kialakítanának egy közös személyazonosítóadat-tárat, amely harmadik országbeli állampolgárok minden olyan személyazonosító és biometrikus adatát aggregálná, amit valamely uniós információs rendszer tárol. Emellett lenne egy többszörös személyazonosságot felismerő rendszer is, amellyel a hatóságok ellenőrizhetnék például, hogy ugyanahhoz a biometrikus adathoz nem tartozik-e több egyéb azonosító is.

A CIS a határregisztrációs rendszerből (EES), a Vízuminformációs Rendszerből (VIS), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerből (ETIAS), az európai ujjnyomat-azonosító rendszerből (Eurodac), a Schengeni Információs Rendszerből (SIS) és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó részéből (ECRIS-TCN), valamint más kapcsolódó, úti okmányokra vonatkozó adatbázisokból kapná az adatokat (lásd az ábrát).

A CIR felépítése


Mint a ZDnet írja, jelenleg mindössze két ennél nagyobb hasonló rendszer működik: a kínaiak által épített kamerás megfigyelő rendszer, valamint a biometrikus azonosításra épülő indiai Aadhaar, amit 2009-ben indítottak el. Az USA-ban a Vám- és Határvédelmi Hivatal és az FBI működtet hasonló rendszert.

Lassan változott a hozzáállás

A javaslat másfél évtizede napirenden van, de eddig részben a magánélethez való jog védelme, részben a fejlesztés költségei és a rendszer várható hatékonysága miatt a döntéshozók elutasították - írja a Politico európai kiadása. 2010-ben az Európai Bizottság még úgy nyilatkozott, hogy egy egységes, átfogó uniós információs rendszer létrehozása durván korlátozná az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogát, és hatalmas kihívásokat jelentene a fejlesztése és működtetése is.

A hozzáállás a menekültválság és a terrortámadások hatására 2015 körül kezdett változni. Ennek első jele volt az Európai Tanács javaslatára elkészített ún. interoperabilitási javaslat, melynek első változatát 2017-ben terjesztette elő az EB. A végső formáját idén elnyerő javaslat nyomán jönne létre a CIR.

A kritikusok is beindultak

A rendszer kritikusai is beindultak. A kritikák nagyjából három téma körül forognak: drága, kétséges a hatékonysága, még a nemrégiben elfogadott GDPR-rel sincs összhangban.

A rendszer valóban drága. Idéntől 2027-ig az EU 425 millió eurót költene az interoperabilitási programra. Ez azonban csak a költségek töredéke, mert minden országnak magának kellene finanszíroznia a szükséges helyi fejlesztéseket, Németországnak például a becslések szerint több mint 90 millió eurót kellene költenie erre. Emellett további 690 millió eurót visz el az EU költségvetéséből az, hogy a CIR-hez igazodó határellenőrzési és utazásengedélyezési rendszert kell kialakítani.

Gyenge a hatásfoka. Az Európai Bizottság Biztonsági Tanácsadó Csoportjának egykori tagja, Reinhard Kreissl szerint a legtöbb bűnüldöző szervet már most is elárasztják az adatok, és ha valakit meg akarnak találni az adathalomban, az olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban. És ha növeljük a szénakazalt, csak még nehezebb lesz megtalálni, amit valójában keresünk. Egy másik szakértő szerint a rendszer nagy számú hamis eredményt fog generálni, ami szintén nehezíti a hatóságok munkáját.

És ott van a tavaly életbe lépett GDPR is, az EU általános adatvédelmi rendelete. A rendelet szerint a személyes adatokat csak konkrét, kifejezett és törvényes célokra lehet gyűjteni, és nem lehet felhasználni az eredetitől eltérő célokra. Márpedig itt épp ez utóbbi történne – véli egy a nemzeti adatvédelmi hatóságok képviselőit tömörítő testület.

Biztonság

Rasszista, gyűlölködő, Hitler-imádó posztokat tolt Musk "javított" chatbotja

A Grokot fejlesztő xAI alig győzi törölni az alig néhány nappal ezelőtt továbbfejlesztett generatív algoritmusból áradó szemetet.
 
A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.