Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) még 2017 elején vádolta meg a Qualcommot, hogy licencelési gyakorlatával monopolhelyzet alakít ki a piacon. A "no license, no chips" politikának nevezett magatartás lényege, hogy a csipgyártó azzal próbálja exkluzív megállapodásokra kényszeríteni az okostelefonos márkákat, hogy más esetben annyira magas licencköltségeket támaszt velük szemben, amivel aránytalanul megdrágítja és így versenyképtelenné teszi mobil eszközeiket. Erre a legjobb, bár nem az egyetlen példa a Qualcomm és az Apple ügye, ami a bíróságot is megjárta, majd megegyezéssel ért véget.

A Qualcomm a szellemi tulajdon megsértésével (értsd: szabadalomlopással) vádolta az Apple-t, az ellenkeresettel szerint azonban éppen a Qualcomm élt vissza a mobilos modemek piacán tapasztalható erőfölényével. A vitát végül áprilisban egy hat évre szóló licencmegállapodással és ugyancsak több éves szállítói kontraktussal simították el, ez azonban rögtön beverte az utolsó szöget a Qualcomm-mal versenyző Intel koporsójába is: júniusban pont az Apple vette át egymilliárd dollárért az Intel modemes üzletágát, a több ezer alkalmazott mellett az addigi fejlesztésekkel és a szabadalmi portfólióval együtt.

Természetesen az FTC által indított vizsgálat ettől még tovább folytatódott azzal kapcsolatban, hogy a Qualcomm valóban visszaélt-e mindazokkal a szabadalmaival, amelyek szükségesek a megfelelő iparági szabványok implementációjához. Hasonló versenyjogi eljárások során egyébként már az Európai Unió, Dél-Korea és Kína is elmarasztalta az amerikai vállalatot, májusban pedig az Egyesült Államokban is megszületett a döntés, amelynek értelmében a Qualcomm különböző egyéb feltételek mellett kénytelen újratárgyalni bizonyos megállapodásait.

Más iparágakban sincsenek oda értük

A dolog persze nem ennyire egyszerű, a Qualcomm például augusztus végén kijárta a bíróságon, hogy az FTC által májusban hozott rendelkezések végrehajtását legalább részben felfüggesszék. Az ügy legújabb fejleménye, hogy a múlt pénteken az Intel is nyilatkozott az illetékes fellebbviteli bíróságon. Ebben a társaság egyrészt megvádolta a Qualcommot, hogy a fenti gyakorlataival egyszerűen kiszorította a piacról, az okostelefonos modemes üzletág kényszerű értékesítése pedig az Intel szerint sok milliárd dolláros veszteséget jelentett – a helyzetet jellemzi, hogy a Qualcomm és az Apple áprilisi megállapodást követően az Intel néhány órán belül bejelentette, hogy eladja a szóban forgó részlegét.

Az Intel a bíróságon és a hivatalos blogján megjelentetett közleményben is teljes támogatásáról biztosította az FTC keresetét a Qualcommal szemben, ehhez pedig időközben különböző járműipari kereskedelmi csoportok is csatlakoztak. A többek között a BMW-t, a Fordot, a General Motorst vagy a Toyotát is felvonultató körök többféle kifogást is megfogalmaztak a bíróságon a Qualcomm ártalmas licencelési gyakorlatáról, kiemelve, hogy amennyiben a helyzet nem változik meg, az érezhető módon megjelenik majd az ultragyors 5G technológiát alkalmazó csatlakoztatott járművek (connected car) piaci árában is.

A Reuters beszámolója szerint ugyanilyen értelmű bejelentéseket tett a német Continental és a japán Denso is, mint autós infotainment rendszereket és ugyancsak autókban alkalmazott helyzetkövető technológiákat fejlesztő cégek. Az okos vagy csatlakoztatott járművek meghatározó eleme ugyanis az adatkapcsolat és az IoT megoldások alkalmazása, ami már feltétele az új generációs járművek extra szolgáltatásainak. A hírügynökség megjegyzi, hogy a fellebbviteli eljárás ténylegesen csak januárban kezdődik meg, de a Qualcomm ellenfelei már most bedobják magukat, hogy megakadályozzák az FTC trösztellenes döntésének esetleges megváltoztatását.

Végső soron a vásárlók fizetnek mindenért

Fontos szempont, hogy az intézkedések felfüggesztése nem utolsósorban a megfelelő amerikai kormányzati szervek közbenjárásának volt köszönhető. Júliusban a Pentagon és az energiaügyi minisztérium is megbízható, egyben nélkülözhetetlen beszállítónak nevezte a Qualcommot az 5G technológiák területén, amelyet rövidtávon lehetetlen lenne másokkal pótolni. Erre azonban akár el is lehet kezdeni felkészülni: az Intel után a Continental például úgy nyilatkozott, hogy a Samsunggal és a MediaTekkel azért volt kénytelen megszüntetni az együttműködést, mert a Qualcomm licencelési gyakorlata túl nagy jogi kockázatot jelentett.

A Denso ezzel párhuzamosan megerősítette, hogy a társaság egyszerűen nem áll szóba az olcsó csipeket előállító gyártókkal – ehelyett közvetlenül az autógyártókkal alkudozik, amelyek "nem annyira motiváltak, hogy minden fillért megfogjanak" a licencdíjakon. Mindez a társaság szerint a hatékonyság látványos csökkenését eredményezi, amit közvetve a vásárlók kénytelenek elszenvedni a fogyasztói árak emelkedésén keresztül. A Reuters beszámolója alapján a járműgyártók is azt támogatnák, hogy a Qualcomm közvetlenül azokkal a beszállítókkal egyezzen meg, akik a csipeket a termékeikbe építik, elkerülve a velük való szükségtelen, költséges és nem túl hatékony tárgyalásokat.