A héten a Google vezetőjét a képviselők kongresszusi meghallgatáson próbálták megszorongatni, de a kommentárok meglehetősen fanyalogtak a nem sok érdekességet hozó, de legalább több mint három órán keresztül tartó kérdezz-felelek miatt. Sundar Picharnak leginkább a 2016-os választásokkal kapcsolatban felmerült elfogultsági vádakra kellett magyarázatot adni, miközben sokak szerint ennél lényegesen fontosabb kérdés, hogy mi van a Szitakötő-projekttel, azaz a kínai kormány kívánalmaira szabott, cenzúrázható keresővel, vagy éppen a cég még mindig nem igazán átlátható, sok problémát és kérdőjelet felvető adatkezelési gyakorlatával. Ezekkel kapcsolatban ugyan nem lettünk okosabbak, de legalább utóbbi területen történt egy lépés a héten a viszonyok tisztázására.

Dublin felel Európáért

Szerdán a Google rövid blogbejegyzésben hozta nyilvánosságra azt a leginkább jogi szempontból fontos változást, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Svájc területén élő ügyfelei számára január 22-től kezdve a szolgáltatást nyújtó entitás a vállalat írországi képviselete, a Google Ireland Limited lesz. Eddig a különböző szolgáltatási feltételeknél és adatkezelési tájékoztatóval kapcsolatos anyagokban ugyanis az amerikai központ volt megadva service providernek. 

A cég legtöbbet használt szolgáltatásait (kereső, térkép, YouTube stb.) egységesen érintő változtatások közé tartozik az is, hogy a dublini egység lesz adatgazdaként megjelölve. Ez többek között a személyes adatok kezelését a korábbinál sokkal szigorúbban  szabályozó és szankcionáló új európai rendelkezéseknek (GDPR) való könnyebb megfelelést is elősegítheti. Innentől kezdve a személyes adatokat érintő hatósági megkeresésekről is Írországban kell majd dönteni.

A közlemény végén a Google hangsúlyozza, hogy ezek a módosítások semmilyen szempontból nem érintik magukat a szolgáltatásokat, azok működését és jelenleg is érvényben lévő adatkezelési gyakorlatait.

A kacsa legyen a kacsáké

Szintén a héten derült fény egy másik "átírásra" is, de ezt nem verték különösebben nagy dobra. A fentiekhez lazán kapcsolódó történet ugyanis a személyes adatok védelmével kampányoló alternatív keresőszolgáltató a DuckDuckGo és a Google doménharcáról szólt. A lényegesen kisebb vállalat keresője a duckduckgo.com címen érhető el immár tíz éve.

A lényegesen egyszerűbb duck.com viszont a Google tulajdonában volt nagyjából ugyanennyi ideje egy videós startup felvásárlása miatt (amely Duck Companyként is hivatkozott magára), és onnan a google.com-ra irányították át a látogatókat. Idén nyáron azonban a Bloomberg újságírójának a megkeresését követően a cég a felvásárolt (és már nem funkcionáló) startup oldalára dobta át az érdeklődőket, ahol a magyarázó szövegben többek közzött egy a DuckDuckGo-ra mutató linket is elhelyeztek.  

Ez azonban nem volt elég a kisebb kereső vezetőjének, aki egy azóta törölt twitteres üzenetben ugyan köszönte a módosítást, de egyúttal kifejezte cége vételi szándékát is a doménre. Néhány hónapos csendet követően most hétfőn a DuckDuckGo első embere hivatalosan is megerősítette, hogy immár övék az oldal tulajdonjoga, amely a regisztrációs adatok szerint december 7-én cserélt gazdát. Úgy tűnik, a Google ezúttal nem élt vissza erőfölényével, és engedett a kisebb rivális jogosnak tűnő igényének.