Ausztrália kifejezetten élen jár a pilóta nélküli repülő eszközökben rejlő lehetőség kihasználásában. Legutóbb például arról számolhattunk be, hogy helyi hatóságok engedélyezték a drónok bevetését mezőgazdasági feladatok elvégzésére. A permetezésen kívül a repülő szerkezetek nagy segítséget jelentenek a külszíni fejtésekhez köthető feladatok elvégzésénél is. Igaz, ez utóbbi meglehetősen veszélyes és drága mulatságnak bizonyult egy ausztrál bányavállalat számára.

Black drone down

A Nyugat-Ausztrália Goldfields régiójában található egyik bánya munkálatait egy ideje csúcsminőségű kamerával felszerelt drónokkal igyekeznek támogatni. A repülőről tökéletesen pontosan meg tudják határozni a domborzati viszonyokat, ami gyorsabbá és olcsóbbá teszi a terepmunkát. Az ötlet kiválóan hangzik, ám a kitervelői valamivel nem számoltak: az ékfarkú sassal.

A területen őshonos ragadozó madár szárnyfesztávja akár a 2,5 métert is elérheti, és kiderült, egyáltalán nem habozik megvédeni territóriumát, ha betolakodókra bukkan. A sasok egyszerűen nekirepülnek az amúgy akár 80 kilométer per órás sebességre is képes drónnak, amely az ütközés következtében rövid úton a földbe fúródva találja magát.

Egy korábbi, szintén Ausztráliában történt esetet dokumentált is a sastámadás áldozata 

Mióta elkezdődtek a reptetések, a cég tíz drónt vesztett el, és ebből kilenc az agresszív madarak számlájára írható. Tekintettel arra, hogy ezek nem játékboltban kapható eszközök, az ausztrál cég kára bőven meghaladja a 100 ezer ausztrál dollárt is.

Természetes védekezés

Mivel az ékfarkú sas védett állatnak minősül, így különösen nehéz dolga volt a földmérést végzőknek a megfelelő védelmi módszer kitalálásakor. Az állatok viselkedésében jártas szakértők először azt javasolták, hogy fessék át a drónt olyanra, hogy az távolról egy fiatal sas repülés közbeni mintázatát utánozza. A kifejlett madarak ugyanis így valószínűleg nem látnak majd fenyegetést az alig egyméteres jövevényben. Az ötlet egy ideig múködött is, ám a sasok később rájöttek a trükkre, és újrakezdődtek a támadások.

A harc jelenleg ott tart, hogy a cég kizárólag a hajnali órákban meri felengedni a gépeket. A nap korai szakaszában ugyanis a nagytestű madarak szervezete még nem melegedik fel annyira, hogy repkedni támadjon kedvük, így a drónok viszonylagos biztonságban végezhetik a munkát. Feltéve, hogy idejében befejezik azt.

A történetet olvasva már nem lehet csodálkozni azon, hogy már készül a drónokra szerelhető, ejtőernyős mentőcsomag. Utóbbi használata valószínűleg a bányavállalat néhány repülőjét is megkímélhette volna a teljes leselejtezéstől.

Aktív elhárítás

A drónok nem csak hasznos feladatok elvégzésére alkalmasak. Az elmúlt években számos példa volt arra, amikor nem megfelelő helyen történő röptetésük politkai, sőt nemzetbiztonsági problémákat okozott. Így nem csoda, hogy sokan nem bízzák az anyatermészetre a drónok kordában tartását.

A Boeingnél már gyakorlatilag készen van az a lézeres elfogó rendszer, amellyel például katonai létesítményeket, reptereket, börtönöket és egyéb, kiemelt biztonsági szintű létesítményeket lehetne megvédeni ezzel a meglehetősen drasztikus módszerrel. Ennél finomabb megoldáson dolgozik egy startup, amely hardveres és szoftveres eszközök kombinálásával olyan no-go zónákat tudna felállítani akár ideiglenes jelleggel is, amelynek területére nem lennének képesek berepülni a kellemetlenkedő szerkezetek.