Májustól áll munkába egy stockholmi fejvadász és munkaerő-kölcsönző cégnél a Tengai nevű robot, hogy segítse a toborzókat a jelöletek interjúztatásában. A 41 cm magas, és 3,5 kilogrammos robotfej a Furhat Robotics és a neves svéd műszaki egyetem, a KTH Royal Institute of Technology közös fejlesztése. Bár elsőre elég furcsa lehet, hogy egy asztalra helyezett villogó műanyag fejjel kell kommunikálni, a fejlesztők szerint a jelentkezők gyorsan alkalmazkodnak a helyzethez.

Nem csak az emberi beszédet imitálja

A roboton négy éve dolgoznak. A fejlesztők azonban nem csak az emberi beszédre koncentráltak, hanem olyan robotot akartak létrehozni, amely valamennyire az arcmimikát is képes imitálni különböző fényhatásokkal (lásd a videót). Egy olyan robot építése volt a cél – mondta a BBC-nek Gabriel Skantze, a KTH professzora és a Furhat egyik alapítója –, amely kevésbé hat idegenszerűen az emberek számára, mint a hagyományos robotok.

A 2014-ben alapított startup tavaly óta dolgozik együtt a fejvadász céggel, hogy a fejlesztéseknek konkrét célt is adjanak. Egy olyan, mesterséges intelligencia (MI) vezérelte robotot akartak létrehozni, amely segít kiküszöbölni az állásinterjúknál a felvételiztetők öntudatlanul is működő előítéleteit.

Ez a fejvadász cégek számára is probléma, mert félreviheti az interjúztatót. A felvételiztető HR-szakemberben általában már az első pár másodpercben kialakítja az első benyomásait a jelöltről, majd van 5-15 perce, hogy meghozza a végső döntést. A probléma az, hogy az első benyomás a jelölt neme, etnikai hovatartozása, hangja, megjelenése stb. alapján alakul ki, és a felvételiztető az adott álláshoz szükséges kompetenciákat sokszor már ezen a szűrőn keresztül ítéli meg. Ez a benyomás ráadásul általában a tárgyhoz szorosan nem tartozó, bevezető kérdés során alakul ki.

Tengai sokkal tárgyilagosabb. Például nem cseveg, nem tesz fel bevezetőként olyan kérdéseket, hogy a jelölt milyen zenét szeret, hanem rögtön a tárgyra tér. Mindenkitől hasonlókat kérdez, jellemzően ugyanabban a sorrendben. Így az azonos munkakörre jelentkezőkről sokkal objektívebb kép alakul ki – állítják a robot fejlesztői.

A robot azonban még nem dönt, csupán javaslatot tesz azoknak a körére, akik megfelelők lennének az adott állásra, és a felvételi folyamat következő körébe juthatnak. A döntést egyelőre a fejvadászok vagy a vezetők hozzák meg a robot által lebonyolított interjúk leiratai alapján. A TNG szerint ez így is nagy segítség, különösen akkor, ha egy állásra sok jelöltből több körben kell kiszűrni a legmegfelelőbbeket.

Az MI is lehet előítéletes

A robot fejvadászt egy valós probléma hívta életre. Mint a BBC írja, Svédországban ugyan alacsony a munkanélküliség, mindössze 4 százalék, de a külföldön születettek körében sokkal magasabb, 15 százalék. Egy felmérés szerint a svédországi álláskeresők 73 százaléka úgy nyilatkozott, hogy érte őket részük hátrányos megkülönböztetés munkájuk során etnikai hovatartozásuk, koruk, nemük, szexuális beállítottságuk, megjelenésük, súlyuk vagy fogyatékosságuk miatt. Ezeknek az anomáliáknak a kiszűrésére is alkalmas lesz a Furhat robotja.
 

(Forrás: BBC News)

Csakhogy itt is felmerül az a probléma, ami már számtalanszor előjött: az MI is lehet előítéletes, hiszen emberek programozzák és tanítják, így az előítéleteket is megtanulja. Ennek kiküszöbölésére a Furhat Robotics hasonló módszert választott, mint például az IBM az arcfelismerő MI tanításánál. Olyan mintával tanították az MI-t, amely tükrözi a svéd társadalom sokszínűségét.

A cég a TNG-nél szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján olyan irányba akarja fejleszteni a robothoz alkalmazott MI-t, hogy az képes legyen az előszűrést önállóan, emberi kontroll nélkül elvégezni, ezzel is gyorsítva a kiválasztás folyamatát. Tengai egyelőre csak svédül ért, de már dolgoznak az angol nyelvű verzión, amit várhatóan a jövő évben be is vezetnek.