Az on-premise, cloud és hibrid rendszerek között egyértelmű győztest hirdetni nem lehet, de érdemes végig venni azokat a szempontokat, amik meghatározzák, milyen kiadásokkal kell számolni.

Számos tekintetben eltérnek egymástól a helyben felügyelt, a felhőben üzemeltetett és az ennek vegyítésével létrejövő hibrid informatikai rendszerek. Attól függően, milyen feladatokat és milyen feltételek mellett kell elvégezni, döntenek a vállalatok az egyes lehetőségek mellett. Válasszák bármelyiket is, költségtervezésre szükség van. Nézzük meg, milyen szempontok merülnek fel a különböző IT-infrastruktúrák esetében!

Élet helyben és a felhőben

A startupok kivételével szinte minden gazdasági szervezet rendelkezik valamilyen örökölt informatikai rendszerrel, ami legalább részben on-premise megoldást jelent. Ennek hardveres és szoftveres (gondoljunk a szerverlicencekre!) kialakítása és fejlesztési ráfordításai mindenképp az üzemeltetőt terhelik, tehát számolni kell egy periodikusan megjelenő befektetési jellegű költséggel. Ugyanakkor ez nem adja ki a teljes büdzsét: nem szabad elfelejteni az olyan tételeket sem, mint például a karbantartási kiadások és az emberi erőforrások finanszírozásának igénye, vagy a szerverek energiaállásának és hűtésének költsége.

Cloudalapú szolgáltatások használata esetében gyakorlatilag teljesen kiiktatható a befektetési jellegű kiadás, hiszen ebben az esetben nincsen szükség kiszolgálók vásárlására, sem üzemeltetésükre. A felhőben hosztolva ezek az erőforrások gyakorlatilag bérleti formában állnak rendelkezésre, tehát jellemzően inkább üzemeltetési költséget jelentenek. Ráadásul a felhő rugalmassága miatt könnyebben skálázhatók, mint az on-premise rendszerek: igény esetén több memóriát, processzormagot, tárhelyet használhat belőle a vállalat, ugyanakkor a kevésbé terhelt időszakokban akár jelentősen is visszafogható az erre fordított költségszint. Ehhez persze nem árt tisztában lenni a használt és feleslegesen foglalt erőforrásokkal; ezt segíti elő az egyre népszerűbbé váló FinOps módszertan.

A felhőalapú informatika nagy ígérete, hogy az informatikán megspórolható kiadások a cég fő tevékenységére fordíthatók, az oda becsatornázott extra összegekkel jobb, gyorsabb eredményt érhetnek el abban a vállalatok, amikben igazán jók. És nem csak a szervervásárláson és –üzemeltetésen lehet spórolni: a kisebb és kevésbé specializált informatikus csapat elsősorban a munkavállalói igényekre koncentrálhat, jobb felhasználói élményt, azaz hatékonyabb munkakörnyezetet biztosítva.

Középúton

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy egy hibrid informatikai rendszer nem nyújtja azt a költségelőnyt, amit a felhő, hiszen számos beruházási és üzemeltetési összetevővel kell számolni - egyszerre. A Platform 9 felmérése szerint azonban megfelelően menedzselt hibrid megoldással érezhetően visszavághatók a tisztán felhőalapú működéshez képest a kiadások. A kulcs az IT-terhelés megosztásában rejlik: ha a számítási teljesítmény java házon belül marad, akkor a közepes és nagy vállalatok esetében jelentős megtakarítás érhető el. Vagyis általánosságban akkor ideális a helyben hosztolt és a cloudalapú rendszerek aránya, ha az előbbi az általános erőforrásigényeket fedezi, a felhő pedig a felmerülő extra terhelést kezelni rugalmasan, pay-as-you-go árképzési modellel.

A fenti tanulmány rámutat, hogy 90/10 százalékos megoszlásnál (on-premise/AWS) a megtakarítás mértéke akár az 55 százalékot is elérheti a nagyvállalatok, 50 százalékot a közepes méretű cégek esetében. Ugyanakkor a kisvállalatoknál egyszámjegyű lehet a spórolás a tisztán felhőalapú működéshez viszonyítva.

Számos tényezőtől függ, mennyit kell fizetni a felhős, a helyben üzemeltetett vagy ennek elegyéből összeálló hibrid infrastruktúráért, ezért nincsen egzakt válasz arra a kérdésre, hogy melyik jár kisebb kiadással. A felhő mindig olcsóbb narratíva nem minden helyzetben igaz, bizonyos esetekben az on-premise rendszerek jelentik a költséghatékony választást.

Ennek a két világnak az előnyeit igyekszik kidomborítani a hibrid kialakítás, melyben mind a helyben hosztolt, mint a cloudra alapuló rendszerek helyet kapnak. Ugyanakkor csak akkor lehet valóban hatékony egy hibrid rendszer, ha az erőforrások felhasználásának optimalizálása nem pillanatképekben történik, hanem folyamatosan, akár napról napra vagy óráról órára zajlik.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely az Euro One támogatásával készült. Részletek »

 

Cloud & big data

Péntek délután érdemes lehet kikapcsolni a Copilotot

Az ötletet a Gartner szakértője dobta fel egy héten tartott biztonsági konferencián.
 
Hirdetés

HPE Morpheus VM Essentials: a virtualizáció arany középútja

Minden, amire valóban szükség van, ügyfélbarát licenceléssel és HPE támogatással - a virtualizációs feladatok teljes életciklusát végigkíséri az EURO ONE Számítástástechnikai Zrt.

A VMware felvásárlása és licencelési gyakorlatának átalakítása erősen rányomta a bélyegét az adatközponti infrastruktúrára: a korábban kiszámítható alap bizonytalanná és gyakran költségesebbé vált.

a melléklet támogatója az EURO ONE

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.